Előadásában rávilágított arra, hogy a természetes anyagok kutatása a biológiai, kémiai és az orvosi tudományok számára egyaránt fontos ismeretekkel szolgál. A biológia szempontjából az élő szervezetben előforduló vegyületek megismerése az életfolyamatok mélyebb megértését, biogenetikai, taxonómiai összefüggések feltárását és az élővilág egységei közötti kommunikáció értelmezését teszik lehetővé. A kémiában a természetes vegyületek jelentősége páratlan szerkezeti diverzitásuknak, meglepő, gyakran komplex szerkezetüknek tulajdonítható. A növényekben, állatokban, gombákban és mikroorganizmusokban előforduló vegyületek kémiai szintézisek célmolekulái, kiindulási anyagai vagy szerkezetkutatási, analitikai módszerfejlesztések modellvegyületei lehetnek. A természetes anyagok a medicina szempontjából kiemelt fontosságúak, hiszen a gyógynövények és az ásványok voltak az emberiség első gyógyszerei. Az első tiszta formában előállított gyógyszervegyületek ugyancsak a gyógynövények hatóanyagai közül kerültek ki. A szintetikus kémia megjelenésével a természetes molekulákból félszintetikus származékokat is előállították, és ezzel a mai terápia meghatározó részét képező gyógyszercsaládok (pl. analgetikumok, vérnyomáscsökkentők, sztatinok, antidiabetikumok, antikoagulánsok, lokálanesztetikumok, vegetatív idegrendszerre ható szerek stb.) kerültek kifejlesztésre.

A bevezetést követően arra a kérdésre kapott választ a hallgatóság, hogy a múlt sikerei után vajon a természetes vegyületeknek van-e jelentősége napjaink gyógyszerkutatásában, van-e létjogosultságuk a modern gyógyszerkutatási technológiák (kombinatorikus kémia, HTS szűrőrendszerek, bioinformatika, proteomika, genomika) térhódításának korszakában. Válaszként bemutatta napjaink természetesanyag-kutatásának stratégiáit, amelyek modernebb analitikai eszköztár, metabolomika és bioinformatika alkalmazásával kívánnak megfelelni az új gyógyszerkutatási kihívásoknak. Végezetül kutatócsoportja eredményeiből válogatva az érdeklődők megismerkedhettek a magasabb rendű növényekben, makrogombákban és mohákban előforduló speciális metabolitok izolálásával, szerkezet-meghatározásával és farmakológiai hatásuk értékelésével.

A székfoglaló előadást követően Perczel András akadémikus, a Kémiai Tudományok Osztályának elnöke átadta Hohmann Juditnak a Magyar Tudományos Akadémia tagságáról szóló oklevelet. Ezután a jelenlévők gratulációi következtek, majd a rendezvény ünnepélyes koccintással és állófogadással zárult.

A székfoglaló előadáson készült további képek megtekinthetéséhez kattintson ide! (fotó: Szigeti Tamás)

Az előadásról készült videó megtekinthető itt: Természetes vegyületek a gyógyszerkutatásban: egy korszak vége vagy új aranykor?

2020-ban az SZTE Szenátusa Klebelsberg Kunó-díjat adományozott Hohmann Judit professzor asszonynak, a Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai Intézet intézetvezető egyetemi tanárának, aki a díjat 2021. november 13-án az SZTE centenáriumi tanévének Egyetem Napja rendezvénysorozatát lezáró Ünnepi Szenátusülésén vette át Rovó Lászlótól, az egyetem rektorától.

(fotó: Bobkó Anna, Sahin-Tóth István)

Hohmann Judit 1980-ban szerzett gyógyszerészi diplomát egyetemünkön, majd teljes pályáját a Gyógyszerésztudományi Kar Farmakognóziai – korábban a Gyógynövény- és Drogismereti – Intézetében töltötte, ahol egyetemi doktori fokozatot (1982), szakgyógyszerészi minősítést (1983) és kandidátusi címet (1995) szerzett. 2003-ban habilitált gyógyszerészet tudományágban, MTA doktori értekezését 2006-ban védte meg. 2007 óta a Farmakognóziai Intézet vezetője. 2019 óta a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.

Kutatási területének fókuszában a biológiailag aktív növényi anyagok izolálása és szerkezetvizsgálata, a gyógynövények hatáshordozó anyagainak felkutatása, azonosítása, valamint a gyógynövények és készítményeik analitikai értékelése áll. Szcientometriai mutatói kimagaslóak, több mint 270 tudományos közlemény mellett számos könyv és könyvrészlet szerzője, független idézettsége 5500 fölötti, Hirsch indexe 41.

Nagyszámú kutatási pályázat (OTKA, ETT, GINOP) megvalósítása kapcsolódik nevéhez, mind témavezetőként, mind résztvevőként.

2019 óta a Gyógyszertudományok Doktori Iskola vezetője. Eddig 15 PhD-hallgató fokozatszerzését támogatta teljes vagy megosztott témavezetéssel; jelenleg öt doktorandusz munkáját irányítja.

Szakmai közéleti aktivitásából kiemelendő, hogy betöltötte a Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság Gyógynövény Szakosztály elnöki tisztségét (2005-2012), volt a SZAB Gyógyszerészeti Szakbizottság, Farmakognózia Munkabizottságának elnöke (1996-2005), és a Gyógyszerészeti Szakbizottság elnöke (2010-2016). 2017 óta az MTA Elnöki Bizottság az Egészségért tagja.

Vezető szakfolyóiratok szerkesztőbizottságainak tagja (Fitoterapia, Planta Medica, Frontier in Pharmacology Section Ethnopharmacology, Journal of Natural Products in Cancer Prevention and Therapy, Natural Product Communications, Arabian Journal of Medicinal and Aromatic Plants).

Kezdeményezésére és vezetésével jött létre 2016-ban egyetemünkön a Természetes Vegyületek Interdiszciplináris Központ, mely mintegy 30 kutatócsoport munkájához biztosítja az együttműködések és rendszeres egyeztetések lehetőségét.

Prof. Dr. Hohmann Judit eddigi munkássága elismeréséül számos díjat, kitüntetést megkapott, többek között az Akadémiai Díjat (2011), a Szebellédy László-emlékérmet (2012), a Stenszky Ernő-emlékérmet (2014), a Kisfaludy Lajos-díjat (2018) és a Nikolics Károly-emlékérmet (2020).

Ezúton is gratulálunk akadémikus asszonynak a Klebelsberg Kunó-díjhoz!