A Kar története

A Gyógyszerésztudományi Kar és a szegedi gyógyszerészképzés rövid története


1872. szeptember 17-én terjesztette Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári egyetem alapításával kapcsolatos törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. A Parlament által elfogadott 1872. XIX. törvényt az uralkodó, Ferenc József október 12-én szentesítette. A törvény 1. §-a szerint „Kolozsvárott a tanszabadság elvének alapján Magyar Királyi Tudományegyetem állíttatik fel.” Az egyetem négy karral rendelkezett: (i) jogi és államtudományi, (ii) orvosi, (iii) bölcsészeti, nyelvi és történettudományi, valamint (iv) matematika és természettudományi karokkal.”

A gyógyszerészképzés a matematikai és természettudományi, valamint az orvosi kar feladatkörébe tartozott és már az első tanévben voltak az egyetemen gyógyszerészhallgatók. A képzés intézményi hátterét az Egyetemi Gyógyszertár biztosította, melyet dr. Issekutz Hugó gyógyszerész, egyetemi m. tanár 1902-ben állított fel, és az ország első egyetemi gyógyszertára volt. Issekutz adta elő a gyógyszerészi műtant, mely a mai gyógyszertechnológia elődje. A kémiai képzés bázisa a Vegytani Intézet volt, itt Fabinyi Rudolf, majd Széki Tibor foglalkozott a gyógyszerészhallgatókkal. A gyógynövények ismeretét a Gyógyszerismeret tárgy keretében oktatta Lőte József, később Jakabházi Zsigmond.

Az I. világháború után a kolozsvári egyetem rövid budapesti átmeneti működés után Szegeden nyert elhelyezést. Ekkor Dávid Lajosra várt a nagy feladat: megszervezni az egyetemi gyógyszertárat, biztosítani a klinikák gyógyszerellátását és folytatni az egyetemmel Szegedre települt hallgatók képzését. Ebben az időben az ún. régi rendszerű képzés volt érvényben: két év gyakornoki idő után a gyógyszerész gyakornokok ún. tirocinális vizsgát tettek. Ennek birtokában beiratkozhattak az egyetemre, ahol a matematikai és természettudományi karon, ill. az orvosi karon folyt a képzés. A vizsgák letétele után a hallgatók oklevelet kaptak. Két év gyakorlati idő után lehetett ún. approbációs vizsgát tenni, amely gyógyszertárvezetésre jogosított.

1940-ben léptette életbe a 32.900/1940 Vallás- és Közoktatási Miniszteri rendelet az új rendszerű képzést. Ez a rendelet megszüntette a gyakornoki időt, és az egyetemi képzést 4 évre (8 szemeszter) emelte. A tanulmányok befejezése után a gyógyszerész jelöltek gyógyszerészi esküt tettek.

1940. október 18-án a szegedi Ferenc József Tudományegyetem visszatelepült Kolozsvárra, és a kormányzat új egyetemet létesített Szegeden, mely a háború végéig Horthy Miklós nevét viselte. A háború után Szegedi Tudomány-egyetem néven működött tovább.

1951-ben – szovjet mintára – az egységes tudományegyetemet kettéválasztották, és létrehozták az orvostudományi egyetemet, illetve a tudományegyetemet.

A Tudományegyetem 1963-ban József Attila nevét vette fel. A Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) pedig 1987-től egykori kiváló professzora, Szent-Györgyi Albert nevét viselte az integrációig.

A gyógyszerészképzés fejlődése jól lemérhető az önálló intézetek megalakulásának folyamatával. 1921-től az Egyetemi Gyógyszertár keretein belül folyt a hallgatók gyógyszertechnológiai képzése. 1931-ben, a Dóm téri épület együttes átadásával az Egyetemi Gyógyszertár itt nyer elhelyezést, és a nevében az 1933/34-es tanévtől megjelent a Gyógyszerészeti Intézet is. Az intézet 1962-ben a Gyógyszerészeti Intézet nevet Gyógyszertechnológiai Intézetre változtatta. A Gyógyszerész Vegytani Intézet 1951-ben vált ki a Szerves és Gyógyszerészi Vegytani Intézetből, majd 1995-ben Gyógyszerkémiai Intézetre változtatta a nevét. A Gyógynövény- és Drogismereti Intézet (mai nevén Farmakognóziai Intézet) 1954 óta önálló, a Gyógyszertani Intézet keretei között működő Gyógyszerismereti Intézet volt a jogelőd. A Gyógyszerhatástani Intézet (mai nevén Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet) 1957-ben alakult. Ezután hosszabb szünet következett, majd a '90-es években új lendületet kapott a tanszékszervezés. 1996-ban létrejött a Gyógyszeranalitikai Intézet, 1999-ben a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet, és a 2002/2003-as tanévtől működik karunkon a Gyógyszerfelügyeleti Intézet. Az ország négy gyógyszerészképző intézménye közül a mi karunk rendelkezik a legtöbb intézettel.

A gyógyszerészképzés fejlődésében fordulópontot jelentett az 1957. esztendő, mert ebben az évben létesült az önálló Gyógyszerésztudományi Kar (1957. év 64. tvr.). (A budapesti kar 2 évvel korábban alakult.) A kar első dékánja Dirner Zoltán professzor lett.

Néhány jellemző adatot, a képzés minőségi változásának egyes állomásait mutatjuk be az alábbiakban. Az 1951/52-es tanévtől felvételi vizsgát kell tenni a karra jelentkezőknek. Az 1953/54 tanévtől államvizsgát tesznek a gyógyszerészjelöltek. 1962-ben készült el az Eötvös utcai épület teljes átalakítása, itt nyert elhelyezést az akkor még csak 4 intézetből álló Kar. Az átalakítás során sajnos nem figyeltek arra, hogy a födém bauxit beton, melynek romlása miatt a kari épület a '60-as évek végére életveszélyessé vált. 1969-73 között történt meg a födémcsere. Az 1969-es tantervi reform eredményeképpen önálló tárgyként tanulják hallgatóink a matematikát és a kolloidikát. A tantervi reform tovább folytatódott, főként orvosi diszciplinák kerültek önálló tárgyként a képzés programjába (anatómia, kórélettan, biokémia, immunológia). 1987 óta kötelező karunkon is szakdolgozatot készíteni. 1988-ban a képzés egy félévvel bővült, így a 9 szemeszteres képzés 5 éves képzéssé alakult. 1996-ban a Magyar Akkreditációs Bizottság – az ország gyógyszerész képző helyei közül elsőként – akkreditálta karunkat, ebben az eljárásban kiváló minősítést kaptunk. 2000-től új szakképzési és továbbképzési rendszer került bevezetésre. 2002-től megkezdtük a tanulmányi munka kredit rendszerű szervezését és nyilvántartását. Ezen idő alatt a kar kubatúrája is folyamatosan bővült: az alagsorban új tantermeket alakítottunk ki és számítógépes kabinetet rendeztünk be, az Alapítvány a Szegedi Gyógyszerészképzésért jelentős támogatásával. 2002-ben a tetőtér beépítésével a Kar új laboratóriummal és szemináriumi helyiséggel gyarapodott.


Karunk Dékánjai:

Dirner Zoltán
Dr. Dirner Zoltán 1957-1961 között
Novák István
Dr. Novák István 1961-1967 között
Kedvessy György
Dr. Kedvessy György 1967-1979 között
Minker Emil
Dr. Minker Emil 1979-1985 között
Selmeczi Béla
Dr. Selmeczi Béla 1985-1991 között
Stájer Géza
Dr. Stájer Géza 1991-1997 között
Erős István
Dr. Erős István 1997-2000 között
Falkay György
Dr. Falkay György 2000-2006 között
Fülöp Ferenc

Dr. Fülöp Ferenc 2006-2012 között


200px-Hohmann_JuditDr. Hohmann Judit 2012-2018 között



Hírek

 Hírek RSS

angol billentyűzet

Érdekel az egészségügyi angol? Szeretnél nappali hallgatói jogviszonyt munka mellett? Szükséged van az angol nyelvű kommunikációra egészségügyi környezetben? Van már diplomád, vagy idén végzel és van középszintű angol nyelvtudásod?