A Kar története

A Gyógyszerésztudományi Kar és a szegedi gyógyszerészképzés rövid története


1872. szeptember 17-én terjesztette Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi miniszter a kolozsvári egyetem alapításával kapcsolatos törvényjavaslatot az Országgyűlés elé. A Parlament által elfogadott 1872. XIX. törvényt az uralkodó, Ferenc József október 12-én szentesítette. A Törvény 1 §-a szerint „ Kolozsvárott a tanszabadság elvének alapján Magyar Királyi Tudományegyetem állíttatik fel.” Az egyetem négy karral rendelkezett: (i) jogi és államtudományi, (ii) orvosi, (iii) bölcsészeti, nyelvi és történettudományi, valamint (iv) matematika és természettudományi karokkal.”

A gyógyszerészképzés a matematikai és természettudományi, valamint az orvosi kar feladatkörébe tartozott és már az első tanévben voltak az egyetemen gyógyszerészhallgatók. A képzés intézményi hátterét az Egyetemi Gyógyszertár biztosította, melyet dr. Issekutz Hugó gyógyszerész, egyetemi m. tanár 1902-ben állított fel és az ország első egyetemi gyógyszertára volt. Issekutz adta elő a gyógyszerészi műtant, mely a mai gyógyszertechnológia elődje. A kémiai képzés bázisa a Vegytani Intézet volt, itt Fabinyi Rudolf, majd Széki Tibor foglalkozott a gyógyszerészhallgatókkal. A gyógynövények ismeretét a Gyógyszerismeret tárgy keretében oktatta Lőte József, később Jakabházi Zsigmond.

Az I. világháború után a Kolozsvári Egyetem rövid budapesti átmeneti működés után Szegeden nyert elhelyezést. Ekkor Dávid Lajosra várt a nagy feladat: megszervezni az egyetemi gyógyszertárat, biztosítani a klinikák gyógyszerellátását és folytatni az egyetemmel Szegedre települt hallgatók képzését. Ebben az időben az un. régi rendszerű képzés volt érvényben: Két év gyakornoki idő után a gyógyszerész gyakornokok un. tirocinális vizsgát tettek. Ennek birtokában beiratkozhattak az egyetemre, ahol a matematikai és természettudományi karon, ill. az orvosi karon folyt a képzés. A vizsgák letétele után a hallgatók oklevelet kaptak. 2 év gyakorlati idő után lehetett un. approbációs vizsgát tenni, amely gyógyszertár vezetésre jogosított.

1940-ben léptette életbe a 32.900/1940 Vallás és Közoktatási Miniszteri rendelet az új rendszerű képzést. Ez a rendelet megszüntette a gyakornoki időt és az egyetemi képzést 4 évre (8 szemeszter) emelte. A tanulmányok befejezése után a gyógyszerész jelöltek gyógyszerészi esküt tettek.

1940 október 18-án a Szegedi Ferenc József Tudományegyetem visszatelepült Kolozsvárra és a kormányzat új egyetemet létesített Szeged, mely a háború végéig Horthy Miklós nevét viselte. A háború után Szegedi Tudomány-egyetem néven működött tovább.

1951-ben – szovjet mintára – az egységes tudományegyetemet ketté-választották, és létrehozták az orvostudományi egyetemet, illetve a tudományegyetemet.

A Tudományegyetem 1963-ban József Attila nevét vette fel. A Szegedi Orvostudományi Egyetem (SZOTE) pedig 1987-től egykori kiváló professzora, Szent-Györgyi Albert nevét viselte az integrációig.

A gyógyszerészképzés fejlődése jól lemérhető az önálló intézetek megalakulásának folyamatával. 1921-től az Egyetemi Gyógyszertár keretein belül folyt a hallgatók gyógyszertechnológiai képzése. 1931-ben, a Dóm téri épület együttes átadásával az Egyetemi Gyógyszertár itt nyer elhelyezést és a nevében az 1933/34-es tanévtől megjelent a Gyógyszerészeti Intézet is. Az intézet 1962-ben a Gyógyszerészeti Intézet nevet Gyógyszertechnológiai Intézetre változtatta. A Gyógyszerész Vegytani Intézet 1951-ben vált ki a Szerves és Gyógyszerészi Vegytani Intézetből, majd 1995-ben Gyógyszerkémiai Intézetre változtatta a nevét. A Gyógynövény- és Drogismereti Intézet (mai nevén Farmakognóziai Intézet) 1954 óta önálló, a Gyógyszertani Intézet keretei között működő Gyógyszerismereti Intézet volt a jogelőd. A Gyógyszerhatástani Intézet (mai nevén Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézet) 1957-ben alakult. Ezután hosszabb szünet következett, majd a 90-es években új lendületet kapott a tanszékszervezés. 1996-ban létrejött a Gyógyszeranalitikai Intézet, 1999-ben a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet és a 2002/2003-as tanévtől működik Karunkon a Gyógyszerfelügyeleti Intézet. Az ország négy gyógyszerészképző intézménye közül a mi Karunk rendelkezik a legtöbb intézettel.

A gyógyszerészképzés fejlődésében fordulópontot jelentett az 1957. esztendő, mert ebben az évben létesült az önálló Gyógyszerésztudományi Kar (1957. év 64. tvr.). (A budapesti Kar 2 évvel korábban alakult.) A Kar első dékánja Dirner Zoltán professzor lett.

Néhány jellemző adatot, a képzés minőségi változásának egyes állomásait mutatjuk be az alábbiakban. Az 1951/52-es tanévtől felvételi vizsgát kell tenni a Karra jelentkezőknek. 1953/54 tanévtől államvizsgát tesznek a gyógyszerészjelöltek. 1962-ben készült el az Eötvös utcai épület teljes átalakítása, itt nyert elhelyezést az akkor még csak 4 intézetből álló Kar. Az átalakítás során sajnos nem figyeltek arra, hogy a födém bauxit beton. melynek romlása miatt a kari épület a 60-as évek végére életveszélyessé vált. 1969-73 között történt meg a födémcsere. 1969-es tantervi reform eredményeképpen önálló tárgyként tanulják hallgatóink a matematikát és a kolloidikát. A tantervi reform tovább folytatódott, főként orvosi diszciplinák kerültek önálló tárgyként a képzés programjába (anatómia, kórélettan, biokémia, immunológia). 1987 óta kötelező Karunkon is szakdolgozatot készíteni. 1988-ban a képzés egy félévvel bővült, így a 9 szemeszteres képzés 5 éves képzéssé alakult. 1996-ban a Magyar Akkreditációs Bizottság – az ország gyógyszerész képző helyei közül elsőként – akkreditálta Karunkat, ebben az eljárásbank kiváló minősítést kaptunk. 2000-től új szakképzési és továbbképzési rendszer került bevezetésre. 2002-től megkezdtük a tanulmányi munka kredit rendszerű szervezését és nyilvántartását. Ezen idő alatt a Kar kubatúrája is folyamatosan bővült: az alagsorban új tantermeket alakítottunk ki és számítógépes kabinetet rendeztünk be, az Alapítvány a Szegedi Gyógyszerészképzésért jelentős támogatásával. 2002-ben a tetőtér beépítésével a Kar új laboratóriummal és szemináriumi helyiséggel gyarapodott.


Karunk Dékánjai:

Dirner Zoltán
Dr. Dirner Zoltán 1957-1961 között
Novák István
Dr. Novák István 1961-1967 között
Kedvessy György
Dr. Kedvessy György 1967-1979 között
Minker Emil
Dr. Minker Emil 1979-1985 között
Selmeczi Béla
Dr. Selmeczi Béla 1985-1991 között
Stájer Géza
Dr. Stájer Géza 1991-1997 között
Erős István
Dr. Erős István 1997-2000 között
Falkay György
Dr. Falkay György 2000-2006 között
Fülöp Ferenc

Dr. Fülöp Ferenc 2006-2012 között


200px-Hohmann_JuditDr. Hohmann Judit 2012-2018 között