Miután a száműzött kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem 1921. október 9-én megtartotta első szegedi évnyitóját, elindult Szegeden a gyógyszerészképzés. Az önálló Gyógyszerész Kar létrejötte azonban még 1957. december 11-ig váratott magára. Az addig eltelt 36 évből kevés emlék maradt fenn karunkon. Nagy örömet okozott, amikor dr. Csapi Géza nyugalmazott gyógyszerész azzal kereste meg a Kar vezetését, hogy egy érdekes családi ereklyét szeretne felajánlani egykori Alma Materének.

A dokumentumot felajánló dr. Csapi Géza elmondása szerint nemrégiben elkezdték átválogatni, rendezgetni a családban összegyűlt régi dolgokat, és eközben bukkantak rá édesanyja holmijai közt az értékes papírlapra. A négyrét hajtott dokumentumot az 1935-ben Szegeden végzett gyógyszerészek fogalmazták. A nyomtatott szöveg így hangzik: „Mi, akik a Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen az 1934–1935 évben gyógyszerészmesteri oklevelet nyertünk, kötelezzük magunkat, amennyiben körülményeink megengedik, 5 év mulva, azaz: 1940-ben találkozóra összejövünk. A találkozó közelebbi időpontját a gyógyszerészi szaklapokban egy általunk megbizott kartárs fogja közölni. Szeged, 1935. évi junius hó 22-én.” Ezután következik a 31 friss diplomás gyógyszerész saját kezű aláírása, köztük Tóth Ilonáé, dr. Csapi Géza édesanyjáé. A Karon és az SZTE UnivHistória Repozitóriumban fellelhető korabeli dokumentumok alapján Schósz Eleonóra, Gajdács Erzsébet, Szentirmai Endre, Malina Hermina, Jankovich Katalin, Sztercula Edit, Oertzen Marianna, Balogh Tibor, Ernszt András(?), Toldi Valéria, Schwachtje Erzsébet, Neumann Anna, (?), Hofbauer András, vitéz Kovács Ernő, Oláh Endre (András), Tápai Sarolta, Görbe Gyula, Michéli Mihály, Bessenyei László, Welt Ilona, Friedländer Aranka, Leinzinger Pál, Forgách Emma, Blau Gábor, Gyurkicza Blanka, Kőnig Stefánia, Tóth Ilona Mária, dr. Vámos Miklós, Glasz Imre és Bech Béla írták alá a „kötelezvényt”. Külön kartörténeti érdekesség, hogy Hofbauer Endre, aki később nevét Háznagy Andrásra magyarosította, 1957-től 1979-ig a szegedi Gyógynövény- és Drogismereti Intézet munkatársaként dolgozott az egyetemen.

Azt nem tudjuk, hogy a II. világháború idején, 1940-ben létre jött-e az első évfolyamtalálkozó, de később többször is összegyűltek az 1935-ben végzett szegedi gyógyszerészek, és a találkozóra magukkal vitték családtagjaikat is, így Tóth Ilona fia is részt vett jó néhány ilyen összejövetelen.

A Csapi család jóvoltából kaptunk egy fényképet az 1935-ben kiállított gyógyszerészdiplomáról is. Az oklevelet Szent-Györgyi Albert, az Orvostudományi Kar dékánja, Győrffy István, a Matematikai és Természettudományi Kar dékánja és Issekutz Béla az Orvostudományi Kar elnöke írta alá. A diploma jobb alsó sarkában látható approbációs záradékot szintén Szent-Györgyi Albert, illetve Rusznyák István, az Orvostudományi Kar dékánja írta alá 1938-ban.

A kartörténeti emléket dr. Csapi Géza személyesen adta át dr. Zupkó István dékán úrnak. A találkozó alkalmával kiderült, hogy a család több generációs patikusdinasztia, amelynek legifjabb gyógyszerész tagja az adományozó fia, dr. Csapi Bence, aki szintén a Szegedi Tudományegyetemen végzett. Dr. Csapi Gézának nemcsak édesanyja, hanem édesapja is Szegeden volt gyógyszerészhallgató, sőt anyai nagyszüleinek és dédszüleinek testvérei közt is voltak patikusok, akik Bécsben szerezték oklevelüket.

Dékán úr a Kar nevében megköszönte a felajánlott családi relikviát, amely bekerül a Dékáni Hivatalban őrzött többi kartörténeti emlék közé. Köszönetében kifejtette, hogy mennyire fontos a hagyományok ápolása minden generáció számára. Ez a dokumentum is bizonysága annak, hogy a 100 éves szegedi gyógyszerészképzés nagy múlttal rendelkezik. Több patikusdinasztia tagjai itt szereztek diplomát, ahol a mai oktatókat is a Szegeden végzett gyógyszerészek sokadik oktatógenerációja tanította.

Dr. Rédei Dóra