IMG_9717-002

Forradalmi megoldás: tabletta helyett, szájnyálkahártyára tapadó „tapasz”

A Szegedi Tudományegyetem gyógyszerész PhD hallgatója, Pamlényi Krisztián egy olyan gyógyszerelési módszert dolgozott ki allergiások számára, amelynek számos előnye van: nem kell lenyelni, gyorsan fölszívódik, és nagyon nagy mértékben, 80 százalékban képes hasznosítani a hatóanyagot. A fiatal kutató az SZTE Innovációs Díj 2020-on a Leginnovatívabb PhD munkáért járó díjat nyerte el.

A Cetirizin olyan allergia ellenes hatóanyag, amelyet a szegedi egyetem fiatal doktoranduszának módszere új formában, a belső pofazacskón, vagyis a bukkális szájnyálkahártyán keresztül felszívódva juttat be az allergiások szervezetébe. Ehhez a hordozó anyag a nátrium-alginát. Ilyen hatóanyagtartalmú bukkális készítmény jelenleg sem itthon, sem külföldön nincs a piacon.


pamlenyi_01

 

A bukkális készítményt alkalmazva a Cetirizint, mint hatóanyagot, nem tabletta formában veszik be a betegek, hanem egy természetes eredetű polimer „tapaszt” helyeznek a szájnyálkahártyára, ami az allergiás tüneteket csökkenti. Ezt egy vékony, átlátszó lapocskaként kell elképzelni.


Krisztian_10_of_11

 

A készítmény újszerűsége és egyben nagyszerűsége is abban rejlik, hogy egy univerzális hordozórendszer, ugyanakkor alkalmazás során nem kell lenyelni: ennek több előnye is van. Egyrészt gyors hatást érhetünk el vele, másrészt kiküszöbölhető az időseknél nagyon gyakori nyelési nehézség, ami miatt nem képesek lenyelni a gyógyszereket, vagy esetleg félrenyelik.


IMG_9604

 

- Amikor az allergiásoknál anafilaxiás reakció lép fel, gége ödéma jelentkezhet, a beteg nyelésképtelenné válik. Ez esetben a szájon át alkalmazott tabletta szóba sem jöhet, mert a beteg nem képes lenyelni. Viszont a kezelési protokollban ott van ez az allergiás reakció tüneteit csökkentő hatóanyag, csak ilyenkor a mentőápoló, vagy a kiérkező orvos, intravénásan adja be az antihisztamint a betegnek. A készítménnyel viszont mindez kikerülhető: méhcsípés vagy egyéb okozta allergiás roham esetén a beteg behelyezi önmagának ezt a tapaszt, és nem kell a mentőre vagy az orvosra várnia, hanem önmagát tudja gyógyszerelni – magyarázta Pamlényi Krisztián, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézet gyógyszerész PhD hallgatója.


IMG_9717-001

 

A fiatal kutató hozzátette: ennek a fajta gyógyszerbejuttatási módszernek a másik nagy előnye a tablettával szemben, amellett, hogy nem kell lenyelni, hogy nagyobb arányban hasznosul a készítmény hatóanyaga.


A gyógyszereknél a fölszívódást követően, mielőtt bekerülne a központi keringésbe, a hatóanyag előbb bejut a májba, és a máj a gyógyszer egy részét elbontja, ez az úgynevezett first-pass effektus. Ez nem csak a Cetirizinnél, hanem bármely más hatóanyagot tartalmazó szájon át alkalmazott tablettánál így van. A Cetirizinnél nagyjából 70 százalék az, ami ténylegesen képes a fölszívódást követően hatni, a 30 százaléka a májban metabolizálódik. A mi esetünkben viszont a készítmény hatóanyaga nem a májba, hanem rögtön a szisztémás keringésbe kerül, és 3-5 perc alatt kifejti hatását összetételtől függően. Fontos az is, hogy ez a gyógyszerforma, készítmény megkönnyíti a kórházban kómában vagy altatásban fekvő betegek gyógyszerezését is, hiszen nem szükséges lenyelni, és mivel a szájnyálkahártyára tapad, nem is „esik”, válik le onnan – magyarázta Pamlényi Krisztián.


Krisztian_2_of_11

 

Az úgynevezett hatóanyag hordozó rendszer egyébként egy biológiailag lebomló polimer, tehát az alkalmazást követően a hatóanyag felszívódása után a gyógyszerhordozó filmréteg teljes egészében lebomlik a szájüregben, majd kiürül a szervezetből, toxikus hatása nincsen.

 

A kutatás jelenleg is vizsgálati szakaszban van, egyelőre in vitro permációs vizsgálatokat végeznek a készítményen. Bukkális sejtvonalon nézik meg azt, hogy a hatóanyag mekkora része tud átjutni a sejteken. Még nem tesztelték mindegyik összetételt, de az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a hatóanyag 80-90 százaléka képes átjutni a sejteken, ami nagyon jó arány.


*

AZ ÖTLET


Pamlényi Krisztián gyógyszerészhallgatóként rendszeresen gyakorlatozott patikában. Ott tűnt fel neki, amint beköszönt az allergia-szezon, egyre többen keresik az antihisztaminokat, leginkább tabletta formában. Az akkori barátnője is allergiás volt, és rendszeresen óvintézkedéseket kellett tenni, ha például kirándulni, strandra vagy nyaralni mentek. Mindig vittek magukkal antihisztamint is, ami csökkenti az allergiás rohamok tüneteit. Innen jött a cetirizin, mint hatóanyag. Ugyanakkor II. éves hallgatóként Tudományos Diákköri munka során bukkális polimer filmek formulálását kapta témaként, ahonnan a gyógyszerforma ötlete is megszületett. Ezekből a tapasztalatokból jött az a végleges ötlet, hogy jó lenne egy olyan antihisztamin tartalmú készítmény, amit nem kell lenyelni, amit egyszerűen magánál tarthat a beteg, és amivel gyorsan önmagának is tudja csökkenteni a tüneteket szakember kiérkezése nélkül.


Névjegy


Pamlényi Krisztián jelenleg PhD hallgató az SZTE Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetében. Gyógyszerészi diplomáját 2019-ben vette át summa cum laude minősítéssel. Tudományos diákköri munkáját II. éves gyógyszerész hallgatóként kezdte, orális mukoadhezív filmek témában a Szilárd Gyógyszerformák Fejlesztése Kutatócsoportban, ahol jelenleg is folytatja PhD tanulmányait. Témavezetői Dr. Kristó Katalin és ifj. Dr. Regdon Géza. A kutatási eredményeiből több hazai és nemzetközi konferencián is beszámolt poszter, valamint verbális előadás formájában. 2018. évi helyi TDK-n I. helyezést ért el a Gyógyszertechnológia szekcióban. 2019-ben munkáját a város Szeged Város Ösztöndíjjal jutalmazta, valamint 2019-ben a Kedvessy György pályadíjat is átvehette. PhD tanulmányaihoz a Richter Gedeon Talentum Alapítvány támogatását is elnyerte. Az SZTE által kiírt 2020. évi Innovációs Díj pályázatán PhD kategóriában, a leginnovatívabb PhD munka címet kapta meg. A kutatáson túl igyekszik a sportnak is időt szentelni, amelyet a szenvedélyének tekint. Emellett több évig tanult hangszeren. Elmondása szerint a sportnak köszönheti a kitartását, a zenetanulásnak pedig precizitását.






























SZTEinfo

Fotó: Bobkó Anna, Sahin-Tóth István

Hírek

 Hírek RSS

Kutatok_ejsazkaja_2021

2021. szeptember 24-én este a Gyógyszerésztudományi Kar minden intézete megnyitja ajtaját a gyógyszerészet különböző területei iránt érdeklődő látogatók számára. Tudjon meg többet a gyógyszerek alkalmazásáról, a hatóanyagkutatásról, a gyógyszergyártásról, a gyógynövényekről!