A Magyar Tudományos Akadémia Bolyai Kuratóriuma a kiemelkedő kutatási-fejlesztési teljesítmény ösztönzésére és elismeréseként a 45 évnél fiatalabb tehetséges kutatók anyagi támogatására létesítette a Bolyai-ösztöndíjat. 2021-ben is a hagyományoknak megfelelően szeptemberben, a Bolyai-napon adták át az ösztöndíj odaítéléséről szóló okleveleket. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriumának tagjai 24. alkalommal ítélték oda az ösztöndíjat, melyet idén 741 érvényesen pályázó közül 169-en (21-en az SZTE-ről) nyertek el. A Kuratórium az 1-3 évig igénybe vehető ösztöndíjban részesülők tudományos tevékenységét folyamatosan figyelemmel kíséri és értékeli. Oktatóink az alábbi tudományos tevékenység támogatására nyerték el az MTA támogatását.

Dr. Benkő Ria témájának címe A szisztémás antibiotikum alkalmazás egyes jellemzőinek feltárása a hazai járó- és fekvőbeteg szektorban, valamint az és az európai unió országaiban.

Az antimikrobiális rezisztencia (AMR) az egyik legjelentősebb nemzetközi probléma, következményeinek súlya vetekszik a klímaváltozással. A predikciók alapján 2050-ra az AMR fertőzések okozta halálozások száma meg fogja haladni a malignus megbetegedések okozta halálozást. Az antibiotikum rezisztencia elterjedésének egyik legfontosabb mozgatórugója az antibiotikum használat, megfékezésének egyik befolyásolható eszköze pedig az antibiotikum alkalmazás racionalizálása. A megfelelő intervenciók tervezésére azonban elengedhetetlen az antibiotikum felhasználás megismerése, ún. gyógyszerutilizációs tanulmányokkal a problémás területek azonosítása. Az antibiotikum felhasználás szempontjából vannak kiemelt betegcsoportok, például a gyermekek, illetve a hospitalizált betegek. A gyermekek fertőző megbetegedései gyakoriak, köszönhetően az éretlenebb immunrendszernek, az anatómiai jellemzőknek és a gyermekkori viselkedési normáknak. A hospitalizált betegek antibiotikum expozíciója jelentős, európai felmérések szerint a betegek 30 %-a érintett. Az Egészségügyi Világszervezet nemrég publikálta az antibiotikumok új csoportosítását: a „Reserv” csoportban lévő antibiotikumok a feltételezett vagy igazolt multidrug rezisztens kórokozók okozta fertőzések kezelésére valók, utolsó kezelési opcióként elsősorban kórházban fekvő betegeknél. A "Reserv" antibiotikumok felhasználásának nyomonkövetése különösen fontos, hogy hatékonyságukat minél tovább megőrizhessük.

Mivel mind a gyermekkori, mind a kórházi betegpopuláció vonatkozásában a hazai publikált gyógyszerfelhasználási adatok limitáltak, valamint se hazánkban, se a többi európai országban nem ismert a "Reserv" antibiotikumok felhasználási trendje a kórházakban, így Dr. Benkő Ria munkája során ezek elemzését, feltárását tűzte ki célul különböző adatforrások és gyógyszerutilizációs módszerek segítségével.

Benkő Ria az MTA dísztermében Nagy Béla akadémikustól vette át az ösztöndíj odaítéléséről szóló oklevelet (fotó: Szigeti Tamás)

Dr. Katona Gábor témájának címe Neurodegeneratív betegségek terápiájában intranazálisan alkalmazható nano gyógyszerhordozó rendszerek fejlesztése.

A neurodegeneratív betegségek patomechanizmusában kulcsszerepet játszó központi idegrendszeri gyulladás (neuroinflammáció) gátlásával a betegség progressziója lassítható. Hagyományos beviteli kapukon keresztül (per os) a gyulladásgátló hatóanyagoknak a hatás kiváltásához át kell jutni a vér-agy gáton (BBB). A vér-agy gát, mint természetes barrier, védelmi funkciója révén meggátolja egyes hatóanyagok központi idegrendszerbe juttatásának lehetőségét, így jelenleg a terápiában alkalmazott hatóanyagok rossz biológiai hasznosulást mutatnak. Intranazális bevitellel, a BBB-t megkerülhető, ha a hatóanyag a szagló idegen keresztül fel tud szívódni közvetlen a központi idegrendszerbe. A humán szérum albumin (HSA), mint biodegradábilis nano gyógyszerhordozó, nazális transzport mechanizmusa a nemzetközi irodalom alapján jelenleg nem tisztázott. 66,5 kDa molekulasúlya révén az endothel sejteken keresztül elméletileg kizárólag gp60 glikoprotein mediáltan történik. A BBB-t alkotó endothel sejtek viszont csak kis mennyiségben expresszálnak gp60 receptort, azonban in vivo állatkísérletek alátámasztják, hogy fokozza a konjugált hatóanyag bejutását az agyba.

Katona Gábor célja a 3 éves kutatómunka során modellhatóanyag segítségével a HSA nanorészecskék transzportútjának tanulmányozása különböző in vitro, ex vivo és in vivo módszerekkel, ami nagyban segítené az intranazális bevitel komplexebb feltérképezését. A kutatás során várt eredmény annak a mechanizmusnak a pontos meghatározása, hogy az albumin átjut az orrnyálkahártyán és a vér-agy gáton, vagy pedig funkcionális segédanyagként képes nagyobb mértékben megnövelni a hatóanyag abszorpcióját más nanorészecskékhez képest.

Katona Gábor a Bolyai-ösztöndíj elnyerését igazoló oklevéllel