Amint arról egy korábbi egyetemi hírben értesülhettünk, a Szegedi Tudományegyetemen jön létre Magyarország első krio-elektronmikroszkópos kutatóplatformja.
Az SZTE tervezett krio-elektronmikroszkópiás központjában négy nagy teljesítményű műszer kap helyet: két krio-EM, egy transzmissziós (TEM) és egy pásztázó (SEM) elektronmikroszkóp, melynek rendkívüli hazai és európai szintű regionális jelentősége van. Ez a kiemelt műszerközpont (ún. Advanced Core Facility) az SZTE Interdiszciplináris Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kiválósági Központhoz tartozik, szakmai vezetését Prof. Dr. Kónya Zoltán látja el.
A technológia az utóbbi évtized legjelentősebb technikai eredménye a tudományban, kifejlesztéséért 2017-ben három kutató, Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson megosztva kapta érte meg a kémiai Nobel-díjat. Különlegessége abban rejlik, hogy a mintákat fixálás vagy bármiféle festés nélkül, saját természetes vizes környezetükben teszi megfigyelhetővé elektronmikroszkópos úton, és nagy felbontású, 3 dimenziós szerkezeti képet eredményez. A Nobel-díjjal értékelt fejlesztés két területen hozott forradalmi újítást. Egyrészt megoldotta a hidratált, natív állapotú szerkezetet megőrző mintakészítés problémáját a gyorsfagyasztás technikájának kidolgozásával. Másrészt a számítógépes képalkotás fejlesztése lehetővé tette az alkalmazott elektronnyaláb intenzitásának – és így a szerkezetroncsoló hatásnak – a jelentős csökkentését a képminőség és a felbontás megőrzése mellett (Forrás: MTA).
A felfedezés tudományos jelentősége és a technológia Szegedre érkezése adta az apropóját annak a rendezvénynek, amelyet a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA A JUBILEUMI TUDOMÁNYÜNNEP 2025 ALKALMÁBÓL a SZAB Gyógyszerésztudományi Szakbizottsága 2025. nov. 13.-án szervezett „Krio-elektronmikroszkópia alkalmazási lehetőségei a gyógyszerkutatásban” címmel.
A rendezvény levezető elnöke Prof. Csóka Ildikó – a szakbizottság jelenlegi elnöke volt, a felvezető – a beruházást bemutató ismertetőt Csetreki Rita az SZTE Interdiszciplináris Kutatás-fejlesztési és Innovációs Kiválósági Központ Élettelen természettudományi klaszterének operatív vezetője tartotta.
A tudományos előadást Dr. Bélteky Péter az SZTE TTIK, Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszék adjunktusa, MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíjas (2025) tartotta, amely az általános alapok mellett kitért a gyógyszerészeti kutatásokban történő alkalmazhatóság kérdéskörére.
A rendkívül színes és érdekes előadást követő kerekasztal beszélgetés során az egyes munkabizottságok vezetői vitatták meg a gyógyszerkémiai-, farmakognóziai-, farmakológiai-, ill. gyógyszertechnológiai területeken látható együttműködési pontokat, kollaborációs lehetőségeket.
A beszélgetés nyitott volt a teljes résztvevői kör számára, így további kérdések is születtek; amelyek révén élénk diszkusszió alakult ki a több generációt és kutatási területet átívelő kutatók körében – sikeres rendezvénynek tekintjük a mind formailag-, mind tartalmilag különleges eseményt.
Galéria
