Prof. Dr. Ilisz István, a Gyógyszeranalitikai Intézet vezetője Nagy- és ultranagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás rendszerek alkalmazása az enantioszelektív felismerési folyamatok jellemzésére és értelmezésére című pályázatának megvalósítására a Kémia 1 zsűri döntése alapján 45 837 000 Ft támogatást kapott. A négyéves projekt témája:

„Ma már tudjuk, hogy az aszimmetria egyik megjelenési formája, a kiralitás jelensége egyetemes, a molekuláris szinten megjelenő kiralitás pedig kiemelkedő jelentőségű. A fehérjék, a fehérjéket alkotó aminosavak (a glicin kivételével), a cukrok, az enzimek mind királis vegyületek. A tükörképi párokat alkotó enantiomerek királis környezetbe kerülve eltérőképpen viselkedhetnek. Így érthető, hogy ha például egy racém (azaz az enantiomereket egyenlő arányban tartalmazó) gyógyszermolekula az élő szervezetbe kerül, annak enantiomerei különbözhetnek a biológiai hasznosíthatóság, megoszlás, metabolizmus, kiürülés vagy a hatás típusában és mértékében. Nem véletlen tehát, hogy a gyógyszeripar a biológiailag aktív anyagok kutatása területén megkülönböztetett figyelmet szentel a királis vegyületeknek. Királis vegyületekkel természetesen nemcsak a gyógyszeripari termékek között találkozhatunk, az élelmiszer-adalékanyagok, mezőgazdaságban használt vegyszerek vagy éppen az illatanyagok képviselői között is igen jelentős számban fordulnak elő.

A mai modern analitikai kémia egyik fontos feladata így a királis vegyületek, különösen a biológiai és/vagy gyógyszerkémiai jelentőséggel rendelkező anyagok enantiomereinek megkülönböztetése. A tervezett kutatómunkánk során királis állófázisok alkalmazására épülő, elsősorban nagyhatékonyságú folyadékkromatográfiás enantioszelektív elválasztásokat kívánunk tanulmányozni. Eredményeinkre alapozva lehetőség nyílik a királis felismerés folyamatának mélyebb megértésére, királisan tiszta vegyületek élő szervezetekben kifejtett hatásának tanulmányozására, célzott hatású készítmények kifejlesztésére.”

Dr. Szatmári István, a Gyógyszerkémiai Intézet intézetvezető egyetemi docense Funkcionális bioaktív heterociklusok szintézise fenntartható eljárásokkal címmel nyújtotta be pályázatát, amelyet a Kémia 2 zsűri ítélt támogatandónak. A projekt megvalósítására 48 000 000 Ft áll rendelkezésre. A négyéves kutatás témaja:

„A várható élettartam növekedésével az egészségügynek újabb kihívásokkal kell szembenéznie. A daganatos és az idegrendszeri megbetegedések, mint az Alzheimer és Huntington-kór, világszerte a vezető halálok között szerepelnek. Ebből kifolyólag, a biológiailag aktív vegyületek iránti igény egyre nő. Ugyanakkor, a globális erőforrások csökkenése miatt szükség van a hatékony és környezetbarát technikák fejlesztésére és alkalmazására ezen vegyületek előállításához.

Korábbi adatok alapján, a várható termékek potenciális farmakológiai hatással rendelkezhetnek. A tervezett vegyületek daganatellenes és neuroprotektív hatását kívánjuk megvizsgálni a kutatás során, míg egyes vegyületek baktérium- és gombaellenes hatását is ki fogjuk értékelni. A daganatellenes hatás együtt járhat a vegyületek komplexképző tulajdonságával, ezért a vizsgálat tárgyát képezi az előállított anyagok fémekhez való kötődésének tisztázása is.

A Föld forrásai végesek, így a kémiai kutatások egyik, talán legfontosabb célja fenntartható, hatékony technológiák kialakítása. Előző kutatásaink során szerzett tapasztalatok alapján a reakciók jelentős részét olyan fenntartható technológiákkal kívánjuk kivitelezni, mint például a mikrohullámú hőközlés, áramlásos kémia és golyósmalom. Az újra felhasználható, szilárd hordozóra köthető katalizátorok kifejlesztése is az ökológiai lábnyomunk csökkentését szolgálja.”

2021-ben a pályázók 613 projektjavaslatot nyújtottak be, összesen 23,89 milliárd forintnyi támogatási igénnyel. A kutatói kíváncsiság által vezérelt, bármely tudományterületről kezdeményezett projekteket támogató kutatási témapályázatok keretében idén 157 új kutatási projekt indulhat, összesen mintegy 6,3 milliárd forint támogatásból.