Nyolcvanegy kutató nyerte el 2024-ben a Magyar Tudományos Akadémia doktora címet. A kiemelkedő tudományos munkásságukat egy doktori műben összegző kutatók a rangos cím megszerzését igazoló oklevelüket 2025. május 29-én vehették át az MTA Székházban a tiszteletükre rendezett ünnepségen. Freund Tamás, az Akadémia elnöke az MTA doktori eljárását olyan, Magyarországon egyedülálló minősítési rendszernek nevezte, amely minden, jelentőségét csökkenteni hivatott törekvés ellenére különleges értéket képvisel.
Prof. Dr. Ambrus Rita 2024. május 9-én védte meg doktori értekezését. Az akadémiai doktori értekezésében értékes gyógyszer-technológiai kutatásokat végzett, elsősorban a rossz vízoldhatóságú hatóanyagok biohasznosulásának javítása céljából. Új tudományos eredményei jelentősen hozzájárulnak a gyógyszer-technológia területén a nanokristályos anyagok és az amorf nanoanyagok innovatív, új típusú előállítására. Kutatásai mélyebb folyamatmegértést biztosítanak a kritikus folyamat-paraméterek, a kritikus kiindulási anyagjellemzők és az előállított termék kritikus minőségi tulajdonságai között fennálló kapcsolatok feltérképezésével. A fejlesztett nazális és pulmonális innovatív gyógyszerkészítményeket in vitro és in vivo tesztekkel is jellemezte, amelyek alapján megállapítható, hogy az új készítményeknek jelentős terápiás előnyeik lehetnek, például neurodegeneratív és allergiás kórképek, valamint krónikus obstruktív tüdőbetegségek kezelésénél.
Eredményei gyakorlati jelentőségét jól mutatják az ipari együttműködések és a munkához kapcsolódó gyógyszergyári tulajdonú szabadalom.
Az MTA doktora cím megoszlása tudományterületek szerint 2024-ben (81 fő):
21-en az élettudományok, 38-an a matematikai és természettudományok, 22-en pedig a bölcsészet- és társadalomtudományok területén végzik munkájukat. A 2024-ben az MTA doktora címet szerzők 25%-a nő, 75%-a férfi. A Szegedi Tudományegyetemről 15-en szerezték meg a címet.
