Kiemelt_Zolnay_Kriszta

Dr. Zolnay Kriszta: „A gyógyszerészet és a nemzetközi marketing jól ötvözhető”

Szeged és London között ingázik: a Richter igazgatósági tagja, multinacionális gyógyszercégeket képviselt a nemzetközi porondon, most a pénz és az egészségügy metszéspontján végez szakértői munkát a Tisza-parti város Kígyó Patikája tulajdonosaként is ismert dr. Zolnay Kriszta. Az SZTE Gyógyszerésztudományi Karán végzett szakemberrel életútjáról beszélgetve megtudtuk, időnként miért kérdezi önmagától: „Ez tényleg velem történt meg?”

Behatárolt egy olyan gyereknek az élete, ahol az édesapa és a család több tagja is orvos, az édesanya gyógyszerész?

– Predesztinálva volt a sorsom azzal, hogy édesanyám is gyógyszerészként dolgozott. Élményszámba mentek azok az órák, amelyeket gyerekként, édesanyámmal együtt a patikában tölthettem. Ő vezette a gyógyszertárat, mindemellett kiválóan működött mint édesanya is. Már akkor is levontam a konklúziót: női szakma a közforgalmú gyógyszertárbeli munka.


IMG_8566

 

 

Családi dinasztia és egyetemi kötelékek

 

A szegedi egyetemi gyakorló iskolájából a gyógyszerésztudományi karra került. Milyen alapélményekre emlékszik máig?

– A gyakorló gimnáziumból a történelmet tanító Farkas tanár urat, mint mentort, örökre a szívembe zártam. Az egyetemen 11 féle kémia tantárgyból kellett vizsgáznunk, ami számomra, aki nem volt elkötelezett a kémia tantárgy iránt, rémísztő volt. Ezen az „apró” nehézségen túljutva nagyon élvezetes tantárgyak következtek. Azokat a szakmai tantárgyakat szerettem, ahol megjelent a beteg és a betegség, amire megoldást kellett találni. Legkedvesebb professzorom, Gábor Miklós tüneményes emberként a gyógyszerhatástant, az egyik legkülönlegesebb tantárgyat oktatta. Személyisége is nagy hatással volt rám: különleges módon tudta kinyitni a lelkünket, a személyiségünket.

 

Előnyt vagy hátrányt jelentett, hogy orvos és gyógyszerész dinasztiából származik?

– Édesanyám, Simonffy Krisztina gyógyszerészként vörösdiplomával végzett a szegedi egyetemen, ezért magasra helyezte a lécet… A „külker főiskolán”, 1995-ben, szakközgazdászként megszereztem a „vörösdiplomát”, de nem ez a lényeg. Fontos, hogy az egyetemen és orvosi körökben ismerős Zolnay név miatt sem tapasztaltam, hogy bármilyen előnyöm származott volna diákként vagy egyetemistaként… De legyünk igazságosak: hátrány sem ért.

 

Az Ön példája viszont bizonyítja: aki nem szereti a kémiát, abból is kiváló gyógyszerész válhat?

– Ha nem is kifejezetten a kémia, de az általános természettudományi érdeklődés elvárás a gyógyszerész hallgatók iránt.

 

És mi a helyzet a gyógyszerkutatókkal?

– Sose vált volna belőlem eredményes és jó laboratóriumi kutató gyógyszerész. Viszont annál inkább láttam annak lehetőségét, hogy – egyfajta küldetéstudattal – miként nyitható meg az emberek lelke. Vallom: nem kell félni attól, ami ránk vár. Az életet, amíg méltósággal és szépen tudod élni, addig élvezettel éld! Adni. Ez az, ami belőlem falkad.



IMG_8582

Mikor kinyílt a világ

 

Mi sarkallta a további tanulásra?

– A gyógyszerész-hallgatóknak oktatott rengeteg kémia mellett hiányérzetem maradt: más tudományterületek is érdekeltek. Már a gimnáziumban is vonzódtam a társalomtudományokhoz: a gimnáziumban magyar és történelem fakultációra jártam, holott biológiából és kémiából kellett felvételiznem… Igaz, a mai napig szívesebben veszek a kezembe egy verseskötetet, mint egy kémia szakkönyvet… Sokat tanultam a kémia különböző területeiről, gyógyszerhatástanból is jó voltam, de a már a diplomázós évemben, 1991-ben is érdekeltek az újdonságok, a kinyíló üzleti világ. Ezért jelentkeztem a külkereskedelmi főiskola marketing szakközgazdász képzésére. Kiderült: a gyógyszerészet és a nemzetközi marketing nagyon jól ötvözhető. Hiszen kinyílt Magyarország kapuja, megjelentek a nemzetközi gyógyszerész cégek, a gyógyszeripar nagyjai.

 

Az élbolyba, a svájci Hoffmann-La Roche-hoz, a világ top gyógyszergyártói egyikéhez került 1992-ben. Minek tulajdonítja ezt a sikert?

– Annak, hogy a szegedi egyetemen az angol évfolyamra járhattam. A gyógyszerész kar akkori dékánja, dr. Simon Lajos kérte és megengedte, hogy az angol évfolyamba lépjek át az első tanév végén – mondván: „egy kis európai kultúrát kellene elültetni az angolosok között”. Való igaz: nagyon messziről jött diákokkal jártam együtt, ami élményt és lehetőséget is jelenttett. Lehetővé tette ugyanis a belépést a nemzetközi gyógyszeriparba. Könnyű ugrásnak tűnt, hiszen a szakmai angol nyelvet ismertem, s az ilyen fiatalokra lecsaptak a piacok megnyitásával érkező nemzetközi gyógyszergyárak a rendszerváltás idején. Még nem volt a kezemben a diploma, de az állásajánlatot tartalmazó szerződést már megkaptam. Szerencsésen alakult a karrierem

 

Miért váltott? Hogyan lett a Roche Magyarország Kft. gyógyszergyári képviselőből, biotechnológiai termékspecialistából, gyógyszerklinikai vizsgálatok koordinálójából Szeged legpatinásabb közforgalmú gyógyszertára, a Kígyó Patika tulajdonosa és vezetője?

– A tíz, gyönyörű, Hoffmann-La Roche-nál töltött év alatt megismertem egy multinacionális vállalat felépítését, megcsináltam a doktorimat gyógyszer marketingből... Mielőtt a cég munkatársa lettem, egy éve lépett a magyar piacra. Hárman kezdtük felépíteni, s több százan dolgoztak ott a tizedik évben, amikor eljöttem onnan. Tíz év alatt arra is rájöttem, hogy ha anyaként is szeretnék funkcionálni, nemcsak utazni a világban, akkor be kell húznom a féket. Ugyanis a férjemmel, Csonka Gáborral 1992-ben összeházasodtunk, s kislányunk született 1994-ben, de voltak olyan hetek, amikor alig találkoztam vele, az édesanyámék nevelték. Engem akkoriban elragadott a hév: már lehetett utazni a nagyvilágban, fejlődni, ami mind mind szép, de léteznek más lehetőségek is… Viszont a Kígyó Patika mint lehetőség csak egyszer adódik az életben: a 14 tulajdonos édesanyámat mint Szeged szakmailag elismert gyógyszertár vezetőjét 2001-ben kereste meg. Kérték, hozza rendbe a Kígyó dolgait. Ő nem vállalta, én meg azt válaszoltam: „Miért is ne?!”

 

 

A Kígyó megmentője

 

Addig a pillanatig, 2001-ig nem dolgozott gyógyszertárban. Legfeljebb kislányként látta az édesanyját egy patika élén. Milyen lehetőségeket látott a váltásban?

– Akkor a Kígyó Patika menedzselése nem azt jelentette, amit manapság. Első lépésben össze kellett fogni az ott dolgozó embereket. A Kígyó Patikában a csúcskorában közel hetvenen dolgoztak, amikor átvettem, akkor több mint negyvenen, jelenleg közel harmincan. Mégsem pusztán leépítést jelentett a patika ügyeinek a rendbe tétele. Az egész működtetést kellett átgondolni: a piaci szempontok és az erős konkurencia mellett kellett rendbe tenni a patika ügyeit. Ez mélyvíz volt mindenki számára. Hatalmas hitelfölvételt jelentett, hiszen a korábbi tulajdonosokat ki kellett fizetni. Így olyan üzleti tervet kellett készíteni, ami garantálja a hitel visszafizetését is. Szakmailag felkészült kollégákkal dolgozhattam, ugyanakkor generációváltást is le kellett vezényelni. Szerencsés körülmény, hogy gyerekként láttam a szüleim együttműködését a szakmai szempontból egymáshoz kötődő orvos-gyógyszerész házasságban. A férjem is kivette részét az üzletvitelből, ugyanakkor én annak a híve vagyok, hogy ne szóljunk bele egymás üzleti ügyeibe. Sikernek tartom, hogy megmentettük Szegednek a Kígyó Patikát, ez kétségtelen.


Patikaban_ZK

Ikonikus patikának számított a Kígyó: úgy emlékszem, a rendszerváltás előtt a külföldi gyógyszereket Szegeden csak ott lehetett megvásárolni, ez számított az ügyeletes gyógyszertárnak… E privilegizált helyzetét nem sikerült megőriznie magángyógyszertárak nyitásakor. Hogyan lehetett visszakapaszkodni?

– A csúcson könnyebb ott maradni, mint – onnan lecsúszva – visszakapaszkodni. Ugyanakkor az addigra kialakult erős versenyhelyzet erős motivációt jelentett. Minden lehetséges újítást bevezettünk…

 

… S minden lehetséges szakmai díjat elnyertek: a Gyógyszerészkamara „Az Év Gyógyszerészévé” választotta önt, a Figyelő meg a Kígyót „Az Év gyógyszertárának”. 2013-ban az SZTE „Az Év Oktató Patikája” címet adományozta a Kígyónak, míg a tulajdonosa elnyerte „Az Év Üzletembere” presztízs díjat, nőként…

– … És én mindenkire büszke vagyok, akikkel együtt dolgoztam. Ezek a szakmai sikerek országos figyelmet jelenttettek, melyek tovább tágították a lehetőségeinket.

 

 

A Richternél az első nő

 

A Kígyóból hogyan következett a Richter?

– A Richter mint lehetőség párhuzamosan fejlődött a Kígyó Patikával… Az életben úgy csavarodnak a dolgok, amilyen módon nem láthatunk előre… A Kígyót úgy „örököltem meg”, hogy már a Richter referencia gyógyszertáraként működött. Fölvettem a kapcsolatot a céggel, hogy miként lehetne maximálisan kiaknázni az együttműködést. Akkoriban még csak távolról láttam a Richter elnökét, aki előadást tartott a referencia patikáik vezetőinek. Már akkor támadt egy ötletem: ha már egy gyógyszergyár ad egy ilyen státuszt, akkor miként lehetne ezt jobban csinálni, kölcsönösen jobb előnyökkel. Erre pár évvel úgy hozta a sors, hogy a Richter elnöke, Bogsch Erik Szegeden járt, és – mielőtt a Szegedi Tudományegyetem rektorával találkozott volna – meglátogatta a Kígyót mint a cég referencia patikáját. Életemben akkor beszélgettem vele először személyesen. Elmondtam kritikai véleményemet a cég és a referencia patikák működéséről. Ekkor – bár első alkalommal találkoztunk, mégis tovább maradt, mint eredetileg tervezte, mert – kíváncsi lett a véleményemre. Rövid időn belül felkérést kaptam a Richter titkárságáról további személyes találkozóra. Elkezdődött egy közös gondolkodás, s le is írtam, miként gondolom az együttműködést. Ezután egyre több kérdésben kérdezte az elnök, hogy mint gyógyszerész mit gondolok a cégnek erről vagy arról a belkereskedelmet érintő tervezetéről. Eljutottunk egészen addig, hogy a Richter imázs kampányában fölkértek a közreműködésre: gyógyszerészként arca lettem a Richternek.


IMG_8580

2014 óta tagja a Richter Gedeon Nyrt. igazgatóságának. Ezt a sikert minek tulajdonítja?

– Az ember életében bekövetkező találkozások között akadnak olyan együtt gondolkodások – például Bogsch Erikkel, aki 31 éve vezeti a Richtert, 50 éve dolgozik a szakmában, s mindent tud, egy sajátos vezetői attitűdöt képviselve, ami ad egy rálátást: ki miért honnan hova jutott oda ahova éppen. Tehát vannak találkozások az életben, amelyek meghatározhatják az életutat, miközben persze működnek a szerencsefaktorok is, amelyekkel élni kell tudni.

 

A világ 79. legnagyobb gyógyszercégénél mit csinál egy igazgatósági tag?

Gondolkozik, véleményez és dönt! Nagyon emlékszem az első napra az igazgatóságban, amely előtt több meghallgatáson kellett keresztüljutni és megfelelni. Mindenhol azt vizsgálták, alkalmas vagyok-e pozícióra, amelyről a közgyűlés dönt. A Richter 10 fős igazgatósága működésének szigorú szabályai mellett sajátos férfivilágba léptem be – első nőként.

 

Hogyhogy? Azért, mert egy direktíva rákényszeríti az európai vállalatokat, hogy az igazgatósági tagok meghatározott arányban nők legyenek?

A cégalapító Richter Gedeon gyógyszerész volt, ráadásul szegedi feleséggel… Számomra értelmezhetetlen, miként működhetett ez a vállalat évtizedeken át úgy, hogy az igazgatóságban egyetlen gyógyszerész sem ült. Illetve: hogyan mondhatja magáról egy gyógyszercég, hogy a nőkre fókuszál, amikor az érkezésemig egyetlen nőt sem vont be a legmagasabb szintű döntéseibe? Igyekeztem a feladathoz felnőni: dolgozni egy szigorú ülésrend és munkaterv szerint működő testületben, ahol előzetes tervezeteket kell áttekinteni és minden témához hozzá kell szólni, miközben rögzítik az általad elmondottakat. Tehát hangsúlyos és fajsúlyos minden megszólalásom olyan személyek között, mint például az MTA egykori elnöke, vagyis értelmes és tapasztalt urak között… Ők ismerték egymást, nekem be kellett mutatkoznom, még akkor is, ha a Richter imázs kampányában a gyógyszerész szakmát én képviseltem. A hozzászólásaim döntik el érdemi módon, hogy respektálnak-e a jövőben vagy sem a Richter igazgatóságában.

 

A nők száma háromra nőtt 2015 óta a igazgatóságban. E tény tükröződik abban is, hogy a Richter immár a nőgyógyászati készítmények teljes sprektumát kínálja?

A női betegségkör mindig is jelen volt a Richter portfóliójában a hormonális fogamzásgátlók kapcsán. Ám nem csupán fogamzásgátlóra van szükségük a nőknek. Ezért szerencsés egybeesés, hogy a Richter fölvásárolt egy olyan német céget, amely nők számára kínált, a mióma kezelésére kiválóan bevált Esmya nevű gyógyszert, amely elnyerte az „Év Gyógyszere 2014” díjat. Reményeim szerint én is hozzájárultam ahhoz, hogy kiteljesedjen a nők számára kínált Richter-gyógyszerek köre, illetve ahhoz, hogy a cég stratégiájának 3 fő pillére közül az egyik a női problémák kezelése. Ezzel a nőgyógyászati portfólióval alakítja a Richter 2012-től az európai leányvállalati struktúráját.

 

Első és egyetlen nőként és gyógyszerészként mi lett a feladata az igazgatóságban, illetve a Richternél?

– Olyan fajsúlyú kérdésekről döntünk, hogy úgy éreztem: testközelből kell látnom az európai vállalati struktúra alakulását. Ezért költöztem a gyerekeimmel Londonba, lettem Richter alkalmazott. De úgy is mondhatnám, hogy visszatértem a Richter kötelékébe, hiszen szegedi egyetemistaként elnyertem Richter-ösztöndíjat. De visszatértem az életem első ösztöndíját adó a Medinpex céghez is, mert Londonban megkaptam a Richter UK és Írország mellé a Medinpex UK ügyvezető igazgatói feladatait is. E három cég közül kettő disztribúciós cég, orvoslátogatókkal. Ám az angol piac kicsit más, ott egy magyarországi céghez képest egyéb funkciókat is el kell látni A Medinpex UK klasszikus módon gyógyszer alapanyag-kereskedelemmel foglalkozik. Én gyógyszergyári képviseleti és kereskedelmi cég működtetésével foglalkoztam. Széles a tárház, miközben e 4 évben egyéb feladatokat is elláttam.

 

Az Egyesült Királyságból milyennek látszik a Richter világa?

– Mindent elmond a Richter jelentőségéről, hogy minden második angol nő e gyógyszergyár fogamzásgátlóját szedi. De új területen is elindultunk: törzskönyvezni fogjuk azt a biotechnológiai készítményt, amely a kemoterápiás kezelés hatására kialakult csontritkulás kezelésére alkalmazható. Nagy és nagyon jó utat jár be a Richter Európában, illetve Amerikában, ahol nem saját vállalattal van jelen. A Richter mára globális vállalat.


IMG_8619

 

Először a Hoffmann-La Roche nemzetközi céghez, aztán a Richterhez is akkor csatlakozott, amikor a növekedés elindult…

– …Észrevette ezt egy amerikai civil szervezet is, amelyik listázza a világ egészségügyi cégvezetőit. Most először beválasztottak a top 100-ba, s ennek kapcsán meghívást kaptam Dubaiba 2019 decemberben, ahol egy kongresszusra invitálták a ranglistán szereplőket.

 

Ezek szerint nemzetközi elismeréssel zárja az Egyesült Királyságbeli gyógyszercégek képviseleti és ügyvezetői ciklusát 2019-ben. Mi lesz a 2020. évi fordulat?

– Nagy dilemmám volt, hogy Budapesten a Gyömrői úton vagy Londonban folytassam a pályám. Végül úgy döntöttem, hogy maradok Londonban. Nem operatív, napi feladatokat látok el a Richterben, hanem – az igazgatósági tagságot fenntartva – új területre evezve kötődöm a gyógyszeriparhoz. London pénzügyi központ. Ott a pénz és az egészségügy metszéspontján szakértői munkát végezek. Egy év után meglátom, merre lépek tovább. Mert ebben az életszakaszomban már azt is néznem kell, hogy mi az, amit a legszívesebben csinálnék?

 

 

„Légy bátor és kedves!”

 

Mi a titka? Hogyan bírja, állja a szakmai versenyt egy okos, csinos, lendületes nő, aki – 2003, az ikrek születése óta – háromgyerekes családanya is?

– Keveset kell aludni. Igaz, én nem vagyok nagy alvó: öt órával beérem. A gyerekmentes órák, amikor már mindenki alszik, nagyon jól kihasználhatók – akár házimunkára, akár a magad fejlesztésére! Mert egy nő akkor lehet versenyképes a férfiak világában, ha bizonyítani tudja szakmai felkészültségét, miközben nőnek – nem szépnek – kell maradnia. Ez sok esetben sok lemondással jár. Ez nem fájdalmas lemondást jelent, mert le tudok mondani dolgokról, például a nyaralás alatt is félrevonulok olvasni, tanulni. A hajnali órákban, amikor legjobban fog az agy, a mai napig tanulok.

 

Mit?

– Angolt. Pontosabban angol irodalmat, az angol kultúrát. Mert akkor érzem magabiztosnak magamat a londoni társaságokban, ha – a szakmai tárgyalást követően – beszélgetve feloldódhatom. Londonba 48 éves koromban költöztünk, s nekem be kell hoznom ezt az években is kifejezhető lemaradást, el kell olvasnom, azokat a regényeket és verseket, amelyeket az angol iskolákban tanítanak, amiről az emberek beszélnek.

 

Például?

– A Boris Johnsonról megjelent dokumentumkötetet. Vele már külügyminiszter korában is találkoztam az 1956-os forradalom londoni emlékünnepségén, ahol beszédet tartott, majd beszélgettünk is. Már akkor felfigyeltem humorral ötvözött fantasztikus intellektusára, ami olyannyira érdekessé tette a számomra a személyiséget. Dokumentumok alapján is érdekel, hogy honnan hova jutott ez az ember. Több párhuzamot is felfedeztem az ő és az én családom között – a szőkeségen kívül például azt, hogy J „miként éltek együtt fiú és lány testvérek, a legkisebbre hogyan hatott a két idősebb testvér”.


IMG_8644

 

Mit hasznosíthat egy nő egy férfi által bejárt karrierút tanulságaiból?

– Az angolok szerint annak, aki vezető tud lenni, többféle szakmai jártassággal kell rendelkeznie, miközben képesnek kell lennie emberekre hatni, azokat motiválni, magával ragadni. Ez a lényeg! Ha olyan a kisugárzásod, hogy figyelnek rád az emberek, akkor vezetőnek születtél.

 

Mennyi tanulható?

– Veleszületett képesség nélkül nem lehetséges: kicsit extrovertált típusú egyéniség „a” vezető. Tehát színpadra termett. Ám felkészületlenül nem megy – még egy politikusnak sem.

 

Mi az, ami plusz: nőnek maradni…

Légy bátor és kedves! Ez a kulcsmondat, amit ismételgetek a lányaimnak is. Tehát nőként legyen benned kellő bátorság, hogy bármilyen szituációban ki merd mondani a véleményedet, de mindezt kedvesen! A nő abban jelenik meg, hogy nem veszítjük el a fejünket, nem válunk közönségessé, nem süllyedünk le arra a szintre, hogy csúnya szavakat mondjunk érvek helyett. Egy nő kellő bájjal fejti ki az igazát, miközben az érzelmeinket nem kell magunk mögé rejteni. Nem a döntéseinkben kell megjelennie a női érzékenységünknek. Az utóbbi évek feminista mozgalmait némi kritikával figyelem: túlfeszítettük magunkat mi, nők. Szerintem fontos nőnek maradni, ami annyit tesz: hagyjunk magunkra elég időt.

 

Az önidőbe beletartozik a sport is?

– Igen! 9 éves koromtól vívtam, a junior válogatottságig jutottam. Aztán dönteni kellett: sport vagy tanulás, s én az utóbbit választottam. Felnőttként aztán szinte minden sportágat kipróbáltam. Legutóbb a golfot, amelynek révén eljutottam az amatőröknek rendezett prágai EB-re és 2013-ban a stuttgarti világdöntőre.

 

Magyarország először képviseltette magát – önnek köszönhetően – ilyen szintű golf-versenyen.

– E kivételes lehetőség óriási élményt jelentett nekem is.

 

„A színpadról szerettem volna minden nőnek üzenni, hogy egy férfias világban is van esélyünk arra, hogy bebizonyítsuk, nemcsak a családunkban, hanem az élet minden területen képesek vagyunk teljesíteni. Tíz év után kiderült, hogy a Presztízs gálán nőnek is lehet nyernie. Megtaláltam azokat a területeket, ahol nőként, anyaként és a sportban is jól érzem magam”- nyilatkozta a 2013-as Presztízs-díj átadó gálán. A Szeged – Budapest – London között ingázó anya szakmai és sport sikereit hogyan fogadják a családtagok, a gyerekek?

– A nagylányunk az SZTE-diploma megszerzése után Angliában végzett mesterképzést diplomácia és politológia szakon. Dolgozott a londoni és a washingtoni magyar nagykövetségen. De az angliai politikában szeretne tapasztalatot gyűjteni, a Westminsterben talált munkát. A két kisebb 11 évesen került ki Londonba. Most visszatértek Szegedre, itt kezdték el a középiskolát. Az első néhány hónap nagyon nehéz a számukra a Deák Gimnázium kéttannyelvű tagozatán. Most az édesapjuk tölt velük több időt, de én is gyakran hazautazom Londonból.

 

Mit csinál munkaidő után Angliában.

– Elmélyedek és fejlesztem magam. Az elmúlt négy évben sok minden kimaradt, amire vágytam. Meg szeretném nézni például a skót vidéket. Skócia nagy kedvencem lett! Olyan projekteket vállalok, amelyek rövid futamidejűek, s lezárásukat követően feltöltődhetek. Hagytam magamnak teret, miközben a Richter életében benne maradtam. Jó lesz kitekinteni és magamat fejleszteni.


IMG_8629_j

 

Mit üzen alma matere, a Szegedi Tudományegyetem hallgatóinak?

Éljenek meg minden lehetőséget, igyekezzenek mindenből kivenni a lehető legtöbbet! Meggyőződésem: vissza fog köszönni az életedben valahol, hogy te itt és itt, ekkor és ekkor, ezzel és ezzel foglalkoztál, időt szenteltél rá. Az élet olyan fordulatokat tartogat, amilyeneket nem is sejthetünk. Én sem gondoltam szegedi egyetemistaként, 22 éves koromban, hogy Londonban vezetni fogok egy nemzetközi vállalatot. És ma sem tudom, hogy ami tegnap Londonban velem történt, annak milyen kihatása lesz az életemre. Vannak pillanatok, amikor megállok, és azt kérdezem: ez tényleg velem történt meg?

 

Mit tud a sikereiből visszaadni az alma materének?

– Ajándéknak tekintem, hogy a szegedi egyetem meghívott államvizsga bizottsági elnökének. Ennél nagyobb elismerést nem is kaphattam volna. Élő a kapcsolatom napi szinten az egyetemmel: legutóbb a stratégiai főigazgató, Csóka Ildikó gyógyszerész professzorral ötleteltünk a menopauza témakörét érintő együttműködésről. A Richter igazgatósági tagjaként is óriási lehetőséget látok abban a tudásanyagban, amit az egyetem nyújt a természettudományos képzések területén. Több közös fejlesztés a cél, különösen a biotechnológia területét érintve. A tudás itt van Szegeden, az invesztíció szándéka pedig adott. Régi elképzelés, hogy az SZTE GYTK a megépítendő épületében a Richter saját kutatófejlesztési bázist alakít majd ki. Szeretnék én is ott lenni az átadó ünnepségen! Mert ahonnan az ember elindult, oda vissza tud térni. Elmentem, de a bázis Szeged marad! Hogy mások is így érezhessék, ahhoz az egyetemi alumni mozgalom az alap, mert így azok számára, akik a Szegedi Tudományegyetemről kikerültek, erős közösséget lehet építeni.

 

Újszászi Ilona

Fotók: Bobkó Anna

 

Korábban írtuk:

https://u-szeged.hu/sztehirek/2018-marcius/7-millio-forint-erteku

Hírek

 Hírek RSS

DSC_0672j

2019. november 18-án 4 magyar és 3 angol nyelvű képzésben részesült hallgató kapta meg doktori diplomáját