Kiemelt_Bucsu_Gabor_Miklostol

„Élete a tudományé volt” – Végső búcsú Gábor Miklóstól, az SZTE legendás professzorától

101. életévében hunyt el Gábor Miklós farmakológus. Az SZTE professor emeritusának végső búcsúztatásán a gyászoló család és az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar munkatársai, Gábor Miklós tisztelői vettek részt. Az emlékező beszédek egy gazdag kutatói életút tudománytörténeti jelentőségét is fölvillantották.

– A Szegedi Tudományegyetem és az SZTE Gyógyszerésztudományi Kar köztiszteletben álló emeritus professzora, a 101. életévében elhunyt Gábor Miklós búcsúztatásán kifejezzük tiszteletünket azért a 73 évnyi rendkívül produktív munkásságért, amivel professzor úr az egyetemet szolgálta – fogalmazott  Zupkó István, az SZTE GYTK dékánhelyettese, mikor megnyitotta a gyászrendezvényt.

 

Bucsu_GM_f

 

A Szegedi Tudományegyetem legendás professzorától Gábor Miklós farmakológustól 2018. február 22-én az SZTE József Attila Tanulmányi és Információs Központbeli ünnepségen vettek végső búcsút. A rendezvényen a gyászló család, továbbá Gábor Miklós professzor volt munkatársai és tanítványai, illetve tisztelői mellett, az SZTE vezetése nevében Kemény Lajos innovációs és tudományos rektorhelyettes jelent meg.

 

 

„A boldogság több mint sikerek összessége”


A gazdag kutatói életút főbb állomásaira Hohmann Judit, az SZTE GYTK dékánja, Gábor professzor egyik tanítványaként is emlékeztetett. A jeles kutató szakmai sikereit felsorolva kifejezte fájdalmát Gábor Miklós váratlanul bekövetkezett halála miatt, hiszen a jól ismert és személyes példaképnek tekintett munkatársukat, tanárukat 3 héttel ezelőtt még örömmel köszönthették a 100. születésnapján. Gábor Miklós professzor rendkívül gazdag életművét méltatva utalt egykori tanárának és kollegájának példamutató kitartására, lelkesedéssel végzett munkájára, bölcs tanácsaira, elmés humorára, briliáns szellemére, örök derűlátására is.


Bucsu_GM_2

 

– Gábor Miklós professzor úr élete, pályája nem írható le történelmi fogalmak nélkül: 1918. január 30-án született Szegeden, az akkori Osztrák-Magyar Monarchiában. Tanulmányait a Baross Gábor Főreáliskolában folytatta, 1936-tól a Ferenc József, illetve a Horthy Miklós Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatója volt, ott kapott kémikusi diplomát 1942-ben. Tanulmányai és munkássága során öt különböző nevet viselt a szegedi egyetem, ami csak erősíti bennünk azt az érzést, hogy egy századnyi élő történelmet veszítettünk el – mondta gyászbeszédében Zupkó István, az SZTE Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai Intézetet vezető egyetemi docens. Arra is emlékeztetett, hogy Gábor Miklós rendkívül gazdag pályájának legnagyobb részét, 5 és fél évtizedet ebben az intézetben töltött.

 

– Tanította, hogy sose tévesszük szem elől valódi céljainkat, hogy sose feledjük: a boldogság több mint sikerek összessége. Ahhoz kell a család, kell a munkahelytől független öröm, legyen az a zene, a színház, vagy a mozgás. Oktatott minket azzal a céllal, hogy jobban tudjunk örülni a sikereinknek és ne csüggedjünk, ha utolérnek minket a kudarcok. Mutatott nekünk olyan örök-optimizmust, olyan élet-igenlést, amit csak tőle láthattunk – sorolta Zupkó István, aki Gábor Miklóssal évekig osztozhatott egy dolgozószobán.

 


„Az alkotás öröme boldogít”


„A tudományos kutató pályáját legjobban az általa publikált könyvek fémjelzik” – emlékeztetett Gábor Miklós gondolatára Jancsó Miklós. Az SZTE Általános Orvostudományi Kar professzora búcsúbeszédében ecsetelte Gábor Miklós könyveinek tudományos jelentőségét. Fölidézte, hogy édesapja, idős Jancsó Miklós professzor miként dolgozott együtt Gábor Miklóssal, majd e munkakapcsolat különleges vonásait is kiemelte. Idézte a Szegedi Népszava című helyi lap 1947. szeptember 15-én megjelent számából annak a cikknek részletét, amely az Azulenok-lal kapcsolatos kutatásokról készült: „Erről a fiatalemberről, Gábor Miklós tanársegédről beszél Jancsó Miklós a legszívesebben. – Voltaképpen két felfedezésem volt, de ez a második felfedezése számomra talán még értékesebb. Ez a kitűnő fiatal fiú állott mellettem a legnehezebb órákban, fagyban, kánikulában, leromolva, pénztelenül, étlen-szomjan dolgozott éjjel-nappal és nagy része van a kísérletek eredményességében.”


Buxsu_JM

 

– Mindig is csodáltam Gábor professzor úr finom intellektusát, kifogástalan modorát, viselkedését, szerénységét, és ami ma már valóban ritka, alázatát a természet, a tudományos munka, a tudományos teljesítmények, és ami a legmeglepőbb, más tudományos kutatók iránt – fogalmazott Jancsó Miklós. – Professzor úr nemcsak nagy tisztelője volt édesapámnak, hanem nagyon sokat tett azért, hogy az egyetem és a város méltó módon őrizze emlékét – mondott köszönetet a Jancsó család nevében.

 

Bucsu_GM_aj

Tudománytörténeti adalékokkal tűzdelt emlékbeszédében Jancsó professzor kiemelte, hogy Gábor professzor munkásságát tanulmányozva az olvasó megismerkedhet a szegedi egyetem elmúlt több mint hét évtizedének számos jelentős és ismert, sőt legendás oktatójával és kutatójával Dux Ernőtől és Béládi Ilonától kezdve Kulka Frigyesen és Tényi Márián át Szontágh Ferencig és Rázga Zsoltig.

 

– Gábor Miklós gazdag munkásságának jelentős részét képezik a flavonoidok biológiai hatásaira vonatkozó vizsgálatai. Ennek a sok szempontból jelentős szegedi kutatási területnek a története osztozik számos más kutatási téma sorsában – vélekedett Jancsó Miklós. Megemlítette, hogy a fisetin, amely egy flavonszármazék, antibakteriális hatásairól Gábor professzor – Eperjessy-vel közösen – publikálta eredményeit a Nature című folyóiratban 1966-ban. Ezt a cikket a Wikipedia idézi a fisetin tárgyszó kapcsán. – De erről a sikerről talán nem is tudott Gábor Miklós.

 

Élete utolsó, mintegy 25 éves időszakában a gyulladás farmakológiájával foglalkozott Gábor Miklós. Az eredményeit összefoglaló könyv-trilógiával kapcsolatban Jancsó professzor fölidézte, hogy 2013-ban, a 95. évében járó professzor úr teljes szellemi frissességében mutatta be a harmadik kötetet. Recenzensei mindhárom műről dicsérő kritikát írtak, kitértek hiánypótló és egyedi jellegére. A modelleknek alapvető a jelentőségűk a kísérleti munkában, nélkülük a tudományos problémákat nem lehet megoldani. Gábor professzor egérfülön végzett kísérletei segítettek tisztázni számos, a gyulladással kapcsolatos folyamat molekuláris biológiai alapjait.

 

 

Családi és kutatói titkok


– Családja mellett élete a tudomány volt, helyesebben élete a tudományé volt. Felesége, Erzsébet asszony mindenben támogatta munkáját és féltőn vigyázta professzor úr napi rutinjait – nézett Jancsó Miklós professzor Gábor Miklós özvegyére.


Bucsu_GM_3

 

Búcsúbeszédében közös gyermek- és ifjúkoruk, sorsuk emlékeit idézte föl Dr. Lednitzky András. Az SZTE ÁOK Dékáni Hivatala egykori vezetője és a Zsidó Hitközség elnöke beszélt Gábor Miklós életének arról a szakaszáról, amelyről a professzor sosem nyilatkozott: a vészterhes időkben átélt borzalmakról. A művészet szeretetére hozott példákkal pedig azt érzékeltette, hogy ötleteivel miként járult hozzá Gábor Miklós Szeged zeneszerető közönsége programjainak az alakításához.

 

A 101. életévében elhunyt Gábor Miklós, a Szegedi Tudományegyetem legendás professzorának alakját az SZTE Médiatudományi Tanszék vele készült portréfilmjének a részleteivel idézték föl a tőle búcsúzók. Gábor Miklós fehér-zöld virágdísz előtti gyászszalagos fotója mögött pergő filmkockákról hangzottak el biztató szavai: „Elmélyedni a kutatómunkában, talán ez az egyik titok”.

 

SZTEinfo – Újszászi Ilona

Fotók: Ú. I.

A Gábor Miklós farmakológusról készült portréfilm itt elérhető.

 

A Gábor Miklós professzorral 100. életévében készült interjú az SZTE Hírportálján olvasható.

Hírek

 Hírek RSS

unnamed

A Szegedi Tudományegyetem csapata is indul a 11. IDBF Klub Legénység Sárkányhajó Világbajnokságon, amely idén Szegeden kerül megrendezésre. A lelkes és bizakodó csapat tagjai az egyetem különböző Karain tanulnak, a Gyógyszerésztudományi Kart Maróti Erika képviseli a hajóban.

Korábbi hírek
2018. július 07.
2018. július 06.