maxresdefault

Sikerült megőrizni a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar kiváló hazai és nemzetközi hírnevét

Két ciklus után leköszönt dékáni tisztségéről Hohmann Judit professzor asszony, aki az elmúlt hat évben irányította a Gyógyszerésztudományi Karon folyó munkát. Interjúnkban professzor asszonyt tapasztalatairól és jövőbeli terveiről is kérdeztük.

Mennyire érzi sikeresnek a dékáni éveit?

Sikeresnek érzem, azt leszámítva, hogy az utolsó napokban kancellári határozatra a Kartól elvonták az évek alatt felhalmozódott pénzmaradványt, és ez nehéz anyagi helyzetet teremtett. Igyekeztem a Kart utódomnak úgy átadni, ahogy kaptam, és a következő dékán egy jó helyzetben lévő egységet tudjon átvenni.

Mit tart a legjelentősebb eredménynek, amelyet dékánként elért?

Legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy sikerült megőrizni a szegedi Gyógyszerésztudományi Kar kiváló hazai és nemzetközi hírnevét, amire mindig is büszkék voltunk. A Kar tudományos tevékenysége jelenleg is kiemelkedő, az oktatásunk hagyományosan magas színvonalú, és a nehézségek ellenére mondhatjuk, hogy a Kar gazdaságilag is stabil. Azt is eredménynek tartom, hogy a Kar dolgozóinak létszáma állandó maradt annak ellenére, hogy voltak nehezebb időszakok is.

Véleménye szerint, hogyan változott a Gyógyszerésztudományi Kar által nyújtott képzés az elmúlt hat év során?

Az első dékáni ciklusom elején nem terveztem nagy reformokat, mivel véleményem szerint az oktatást teljesen felforgató reformokra a kreditrendszer nem ad lehetőséget. Kisebb léptékű fejlesztéseket terveztünk, és ezek meg is valósultak. Új, gyakorlati jelentőségű választható tantárgyak (pl. Étrend-kiegészítők, Makromolekulák a gyógyászatban, Gyógyszerészi kozmetológia, Betegközpontú expediálás) oktatása kezdődött el a Karon, valamint korábban már oktatott tárgyak (pl. Fitoterápia, Biotechnológia) jelentősége nőtt azáltal, hogy kötelező tárgy lett. Megemelkedett a gyógyszerészi gondozás óraszáma. Új tantárgyként került bevezetésre a Gyógyszeripari szakmai gyakorlat, amely számos hazai gyógyszergyár bevonásával lehetőséget biztosít a hallgatóknak arra, hogy az iparban dolgozók munkáját is jobban megismerhessék. Az elmúlt hat évben a Gyógyszerésztudományi Kar akkreditációja is sikeresen lezajlott, amely nagy elismerés a Karon folyó oktatás számára. Megváltoztak a képzési kimeneteli követelmények is, és országosan egységes lett a nyári gyakorlatok és az államvizsga előtti gyakorlatok tematikája.

Mit gondol a Gyógyszerésztudományi Kar kutató munkájának az alakulásáról?

A közelmúltban a Kar több GINOP és EFOP pályázatot nyert, amelyek megfelelő anyagi hátteret biztosítottak a kutatásokhoz, az eszközbeszerzésekhez és a létszámbővítésekhez is. Ezek a nagy pályázatok teszik most lehetővé, hogy több fiatal kutatót itt tartsunk. Sajnos azonban egyre több adminisztrációs feladat hárul a kutatókra, ami némileg megnehezíti a munkájukat.

Milyen új hazai és nemzetközi kapcsolatokat épített ki a Kar az utóbbi években?

A Kar az egyesült államokbeli University of Toledoval, a tajvani Kaohsiung Medical Universityvel és a marosvásárhelyi testvéregyetemmel évek óta jól működő kapcsolatot ápol. Újonnan kialakult kapcsolatként az Angersi Egyetemet említeném meg. A francia intézmény által szervezett nyári egyetemen tavaly szegedi hallgatók is részt vettek, és jó lenne, ha az együttműködés még tovább fejlődne a két egyetem között. Sok jól működő kutatási együttműködése van a Kar egyes intézeteinek is. Véleményem szerint azonban a mennyiségnél fontosabb a minőség. Minél prosperálóbb kapcsolatok kiépítésére kell törekednünk. Az eredményes együttműködéseknek bizonyítékai a Karunkkal intenzív munkakapcsolatban lévő külföldi professzoroknak az egyetem által adományozott Honoris Causa kinevezések is.

Dékánként sok dolgozó munkaadója is volt. Véleménye szerint hogyan alakult a Kar, mint munkahely megítélése dékáni évei során?

Kari vezetőként törekedtem arra, hogy a dolgozók mind anyagilag mind egy közösség tagjaként megbecsülve érezzék magukat. A Kar lehetőségeihez mérten igyekeztünk a dolgozókat anyagi jutalmakban és a munkájukat elismerő kitüntetésekben, díjakban részesíteni. Vezetőként mindig igyekeztem a teljesítményt díjazni.

Véleménye szerint, milyen szervezeti feladatokra kell külön figyelmet fordítania az új dékánnak?

Az új vezetőségnek kiemelt figyelmet kell fordítani a kisebb intézetek, a Gyógyszeranalitikai Intézet és a Klinikai Gyógyszerészeti Intézet megerősítésére.

Mit üzen a Kar új dékánjának?

Azt javaslom, hogy mindenképpen ossza meg a feladatokat, hiszen ez egy óriási munka, amely nagyon sok teendővel jár, és egyedül nem lehet győzni. Nagyon sok erő és kitartás kell ehhez a munkához, és szerintem ez benne megvan. Fontos, hogy fordítson nagy figyelmet a megfelelő kommunikációra a Kar dolgozóival. Érdemes rendszeresen értekezleteket, megbeszéléseket tartani a különböző kérdések megoldásának az elősegítésére. Fontos, hogy jó kapcsolatot tartson fenn az egyetem vezetésével és a többi dékánnal is, hogy a Kar érdekeit jól tudja érvényesíteni.

Mire fordítja majd a dékáni teendők megszűnésével felszabadult időt és energiát?

A felszabaduló időmet és energiáimat a kutatásra, az oktatásra és a Farmakognóziai Intézet vezetésére szeretném fordítani. Terveim között szerepel az intézeti kutatás modernizálása. Új lendületet adhat a munkánknak a metabolomika és az alapos farmakológiai vizsgálatok összekapcsolása a növénykémiával. Szeretném korszerűsíteni a Gyógynövény- és drogismeret tantárgy oktatását, és még hatékonyabbá tenni az Intézetben folyó oktató-kutató munkát. Szeptemberben új PhD-hallgatók érkeznek az Intézetbe, az ő kutatásuk irányítására is szeretnék kiemelt figyelmet fordítani.


Tóth Barbara


Kép forrása: SZTEtv