Summer_University_on_Large-Scale_Facilities_Vegleges

Nyár? Egyetem? – Hallgatói élménybeszámoló a EUGLOH Summer School on Large-Scale Facilities for Global Health kurzusról

Az öt európai egyetem (Université Paris-Saclay, Ludwig-Maximilians-Universität München, Lunds Universitet, Universidade do Porto és Szegedi Tudományegyetem) szövetségével létrejött EUGLOH rendszeresen szervez közös kurzusokat, amelyeken karunk hallgatói is ingyenesen részt vehetnek. Az alábbiakban Szabó Réka Eszter gyógyszerészhallgató beszámolója olvasható. Akit érdekelnek a hasonló lehetőségek, kövesse a EUGLOH honlapját és Facebook-oldalát!

Nyár? Egyetem? A két szó csak látszólag üti egymást. Egy nyári egyetem az a hely (jelen élethelyzetünkben online fórum), ahol önkéntesen veszel részt olyan előadásokon és programokon, amelyeket évközben is szívesen választanál a kötelező tárgyaid mellett (vagy helyett).


Június 29. és július 2. között részt vehettem a EUGLOH Summer School on Large-Scale Facilities for Global Health (Nyári egyetem a globális egészség szolgálatában álló nagylétesítményekről) című kurzuson, amelyet a francia Université Paris-Saclay szervezett meg bravúrosan. Korábban hallottam már a szegedi Eli-ALPS-ról, de kíváncsi voltam európai társaira, illetve arra, hogy milyen szerepet töltenek be ezek a létesítmények az orvosi, biológiai kutatásokban.


A nyári egyetemre bármely képzési szintről jelentkezhettek az érdeklődők, és a részvétel természetesen ingyenes volt. Az első két napon az intézményeket, a kutatási területeket és a karrier lehetőségeket bemutató előadásokat hallgathattunk meg a szakma csúcsán lévő előadóktól, akiknek kérdéseket is feltehettük. Számomra többek között nagyon érdekes volt a Wilson-kór röntgen-fluoreszcenciás módszerrel történő diagnosztizálásáról, valamint a fák globális felmelegedéshez történő adaptációját röntgentomográfiával vizsgáló kutatásról szóló prezentáció is. A hét elején elhangzó előadásokon korlátlan számú hallgató vehetett részt, azonban a hét második felében tartott workshopokra már limitált számú hely volt, amelyre azok jutottak be, akik hamarabb regisztráltak a kurzusra. A kisebb létszámnak köszönhetően a hangulat családias volt, és a workshopok interaktívan folyhattak. Többek közt egy müncheni és egy párizsi professzor adta át tudását arról, hogyan kell vonzó önéletrajzot, meggyőző kutatási tervet írni, ötleteinket írásban megfelelően összerendezni, vagy éppen az érzelmekre hatni betűkön át. Egyéni és csoportos feladatokat is kaptunk, melyeket Zoom segítségével beszéltünk meg, és a párizsi egyetem saját rendszerébe (hasonló, mint nálunk a Coospace) töltöttünk fel értékelésre. Az visszajelzésekből rengeteget tanulhattunk.


Nem gondoltam volna korábban, hogy online felületen is lehet csapatot építeni, társasági programokat szervezni úgy, hogy valóban a kialakult közösség részének érezhessem magam. Habár a résztvevők nem tudtak valós térben találkozni, és együtt felfedezni a várost vagy együtt bulizni, a szervezők gondoskodtak a kikapcsolódásról is. Nemzetközi kvízest, közös mozizás és beszélgetés a díjnyertes film rendezőjével, ebédidőben megosztott receptek, az elgémberedett tagokat megmozgató jóga, vagy tornavideók és az ún. wall of expression is rendelkezésünkre álltak. A hangulatot jól mutatja, hogy az esemény végeztével a résztvevők egyenként kifejezték, jövőre milyen szívesen találkoznának egy hasonló szervezés keretében a helyszínen is.


Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy éljen az EUGLOH által kínált lehetőségekkel! Hálás vagyok, hogy az SZTE is része az 5 európai egyetem szövetségének, mert így mi, magyar hallgatók is nemzetközi közegben érezhetjük magunkat, és formálódhat személetünk. Arról nem is beszélve, hogy az angol nyelvet gyakorolhatjuk, és a különböző egyetemek működésébe, oktató munkájába és diákéletébe is betekintést nyerhetünk.


Szabó Réka Eszter