szgytv_intezetlatogatas5

A Gyógyszerésztudományi Karon jártak laborlátogatáson a budapesti Kosztolányi Gimnázium diákjai

Az SZTE GYTK Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetét látogatták meg a budapesti Kosztolányi Dezső Gimnázium tanulói és tanárai. A gimnázium diákjai a 2018-as Szent-Györgyi Tanulmányi Versenyen nyerték a lehetőséget, hogy betekinthessenek a GYTK laborjaiba és a kutatók munkájába.

Az SZTE Szent-Györgyi Tanulmányi Verseny az ország egyik legnagyobb és legrangosabb természettudományi versenye. A kétfordulós versenyre a kérdéseket biológia, kémia és fizika tantárgyból, valamint a Nobel-díjas tudós életéből, munkásságából állítják össze az egyetem kiváló oktatói. A szervezők a döntőbe jutott csapatok között hagyományosan minden évben kisorsolnak az egyetem természettudományos intézeteibe szóló intézmény- és laborlátogatásokat. Így a tehetséges diákok bepillantást nyerhetnek abba, hogy az SZTE-n az egyes karokon mit is tanulhatnak, mivel foglalkozhatnak majd, ha a szegedi egyetemet választják továbbtanuláskor.


A budapesti Kosztolányi Dezső Gimnázium tanulói a GYTK Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetében látogattak el. A középiskolásokat Dr. Csupor Dezső egyetemi docens, beiskolázási és közkapcsolati dékánhelyettes fogadta. Kristó Katalin és Ludasi Krisztina pedig bemutatta a fiataloknak az intézet tevékenységét. Elmondták: a Gyógyszertechnológiai Intézetben a gyógyszerek előállításával és kutatásával foglalkoznak. A gyógyszerformákat folyékony, félszilárd és szilárd kategóriákra lehet különíteni, így az intézetben is eszerint a felosztás szerint működnek a kutatócsoportok. A diákok által megismert kutatócsoport a szilárd gyógyszerformákkal, elsősorban tabletták, kapszulák és granulátumok kutatásával, fejlesztésével és előállításával foglalkozik, így ezekről hallhattak a középiskolások részletesebben.


Kristó Katalin a tabletták előállításáról beszélt először, így egészen az alapoktól teinthették át a diákok a gyógyszerkészítés folyamatát. Az egyik módszer esetében a tabletták préselése az excenteres tablettázógéppel történik, mely egy bélyegzőpárt tartalmaz, ezért kis teljesítményre képes és laboratóriumi méretű tabletta előállításra alkalmas. A másik lehetőség az iparban is alkalmazott úgynevezett rotációs tablettázógépek használata, melyek több, kör alakban elhelyezkedő bélyegzőpárt tartalmaznak, ily módon nagy teljesítményre képesek, óránként akár több százezer tabletta préselésére is alkalmasak.


Ezután a granulálás folyamatát is megismerhették a Kosztolányi Gimnázium diákjai. Sokszor a tablettázást meg kell, hogy előzze a granulálás, amire azért van szükség, mert a porkeverék nem egyenletesen vagy egyáltalán nem folyna ki a tölcsérből, így pedig nem lenne egységes a tabletták tömege. A granulátumok viszont sokkal jobb folyási tulajdonsággal rendelkeznek, könnyedén ki tudnak folyni a tablettázógép tölcséréből. A granulátumok természetesen lehetnek önálló gyógyszerformák is, azonban nagyon sokszor úgynevezett közti termékekként készülnek a tablettázást megelőzően.


Ezután a tabletták bevonatáról hallgathattak érdekességeket a középiskolások. Manapság a cukros drazsírozás helyett inkább filmbevonatot alkalmaznak, melynek során egy vékony filmréteget képeznek a tablettán. Ezt a folyamatot ma már egyre korszerűbb berendezésekkel végzik, például perforált üstös bevonó készülékkel. A bevonandó tabletták egy perforált üstbe kerülnek, ami a művelet közben folyamatosan forog és levegőt áramoltatnak át rajta. Ez biztosítja a folyamatos száradást annak érdekében, hogy a tabletták ne tapadjanak össze. Vannak olyan speciális bevonatok is, amelyek megvédik a tablettát a gyomornedvtől. A bevonatnak köszönhetően a tabletta könnyen tovább tud haladni, és csak magasabb pH-jú közegben oldódik fel.


Manapság egyre többféle technológia létezik a nyújtott hatóanyag leadás érdekében. Vannak már úgynevezett széthajtogatódó rendszerek, amelyek valamilyen polimer hordozót tartalmaznak, aminek a felszínére viszik fel a hatóanyagot. Ezeket belehelyezik egy kapszulába, amit ha lenyel a beteg, a kapszulahéj feloldódik, és a polimer széthajtogatódik. Ennek eredményeként történik meg a nyújtott hatóanyag leadás, ugyanis ezek a tabletták méretüknél fogva hosszan a gyomorban tudnak maradni, éppen ezért alkalmasak a gyomor lokális kezelésére is. Emellett vannak ozmotikusan aktív tabletták is, melyeknél egy réteg tartalmazza magát a hatóanyagot, egy másik réteg pedig az ozmotikusan aktív anyagot. Az egész tablettát egy félig áteresztő membránnal vonják be, amelyen a víz át tud hatolni, de a hatóanyag nem képes kijutni. Ennek eredményeként az ozmotikusan aktív anyag térfogata megnő, és a bevonat tetején lézerrel vájt apró lyukon keresztül a hatóanyag folyamatosan jut ki a tablettából. Az úszó tabletták előállításának egyik lehetősége, amikor egy duzzadó polimerbe valamilyen gázképző anyagot helyeznek. Amikor megindul a gázképződés, akkor a duzzadó polimerből a felszabaduló-széndioxid nem tud kijutni, hanem buborékokat képez, ennek következtében a gyomorban úszik, ezáltal szintén hosszabb hatóanyag leadást eredményez, és szintén alkalmasak lehetnek a gyomor lokális kezelésére.


A tudományos előadás után a diákokat körbevezették a Gyógyszerésztudományi Kar épületében. Megnézhették azt a 21. századi labortechnológiát, amellyel a kutatók dolgoznak, és amelyeket a gyógyszerészhallgatók tanulmányaik során megismerhetnek.


SZTEinfo-Kocsis Bernadett

Hírek

 Hírek RSS

DSC_5341

2018. november végén vette át aranydiplomáját a Szegedi Gyógyszerésztudományi Kar Gyógyszertechnológiai és Gyógyszerfelügyeleti Intézetének professor emeritája, dr. Pintyéné dr. Hódi Klára. A Professzor Asszony sikerekben gazdag pályája – kis kitérővel – Karunkon kezdődött és itt teljesedett ki. Vele beszélgettünk az ünnepi alkalomból szakmáról, karrierről, emberségről.